Ampetitum

Az Unciklopédiából

„Sokat láttam már, de ez ám a petitum!”

~ A Felirati Párt vezetője

Ampetitum – egy utópia, egy földalatti város Dél-Magyarország alatt. [1]

A történet[szerkesztés]

A fejezetek tömör tartalma[szerkesztés]

Első fejezet: A faház[szerkesztés]

  • A történet ott kezdődik, hogy Tivadar a buszon ülve tart iskolája felé. Megismerkedünk Tivadar legjobb barátjával, Lilivel és többi osztálytársával is. Összevesznek Lilivel, aki már felnőttnek érzi magát és el akar szakadni azoktól az időktől, amikor még egyik elhunyt barátjuk sírjához jártak. Tivadar mégis elmegy a temetőbe, amjd lerakja a rajzot, mely a faház tervrajzát ábrázolja.

Második fejezet: Az üzenet[szerkesztés]

  • Tivadar álmot lát. Álmában ismét a kisháznál jár, ahol Lilit találja. Lili egy fadobozt tart a markában. Tivadar az iskolában kérdőre vonja Lilit, aki erre zavarba jön. Lili folyamatosan kerüli a fiút, majd az egyik szünetben beszélnek Lilivel. A beszélgetésből veszekedés lesz, amiben Lilié lesz az utolsó szó. Tivadar dühösen megy el a kisházhoz, majd ott találja a fadobozt. A dobozban egy üzenet lapul.

Harmadik fejezet: Ampetitum[szerkesztés]

  • Tivadar elmegy a találkozóra, ahol öltönyös férfiak fogadják. Tivadar habár bizalmatlanul, de kíváncsian elmegy az urakkal. Elviszik őt egy kihalt házhoz, ahol egy csapóajtó fogadja őt. A csapóajtó kinyílik a lába alatt, majd egy csúszdán érkezik meg egy lenti helyre, ahol néhány szimpatikus fiatal fogadja őt. Még mielőtt bármit tenne, egy lift segítségével több száz méterre a föld alá jutnak. Lent vizsgálatokat végeznek rajta, majd bemutatkozik a Magvető.

Negyedik fejezet: Az új világ[szerkesztés]

  • Tivadar, miután felvilágosítást kapott, egy új házba költözik, melynek neve: Az újoncok háza. Addig tartózkodhatnak itt az újoncok, amíg készen nem állnak arra, hogy elfoglalják heylüket a családi házban. Ebben a fejezetben láthatjuk Tivadar első napjait a lenti iskolában, majd azt is, miként szokja meg az új rendszert. Már több hete él a lenti világban, mikor nem várt fordulattal találkozik.

Ötödik fejezet: Sándor[szerkesztés]

  • Tivadar elhunyt barátjával találkozik lent. Egy pillanatra azt hitte, a földalatti világ az elhunytak birodalma, de Sanyi megérteti vele, hogy a halála csak hazugság volt. Valójában leköltözött a tökéletes világba. Ekkor jön rá hősünk, hogy visszatérése a Földre lehetetlen. Elmegy Ampetitum erdejébe, ahol megtalálja azt a viskót, amelynek pincéjéből jött ki a tökéletes városba. Az ajtó zárva van, ám amikor betöri az ajtót, és fölemeli a pince fedelét, ott csupán tömör betont talál.

Hatodik fejezet: A naplemente[szerkesztés]

  • Megőrizve higgadtságát, még visszatér a családi házba, ahol egyik "családtagja" iránt szerelemre gyúl. Együtt nézik végig a naplementét, majd Tivadar kinyilvánítja érzelmeit. A lány csupán nevet, hiszen ő még sose hallott ilyesmit. Tivadart feldühíti az esemény, de ezt leplezi mindenki előtt. Egyre kevésbé kívánatos már számára az, hogy Ampetitumba találja meg végső nyugalmát. A lány sokat sír. Ráébred, hogy szinte kioltották belőle az érzelmeket. Bocsánatot kér, majd megcsókolják egymást. A leányt másnap elhurcolják. Tivadar úgy tesz, mint a többiek, csupán csendesen tudomásulveszi.

Hetedik fejezet: A város gyermeke[szerkesztés]

  • A család éppen ebédelni megy, mikor az ablakon át Tivadar észrevesz egy rövid, szőke hajú lányt. Kirohan, majd fölismeri, hogy Lili az. Lili bocsánatot kér és olyan titkokat árul el Tivadarnak, melyek segítenek a felszínre juttatni őt. Lili tudja, mire vállalkozik, hisz a történetben már nem szerepel többször. A felszínre érve Pétert találja, aki e szavakkal fordul hozzá: " Azt hittem, már sose fogsz kijönni abból a lyukból".

Nyolcadik fejezet: Újra a felszínen[szerkesztés]

  • Péter elárulja számára, hogy szerelmét megölték és az is világossá válik, hogy Péter is hajdanán a tökéletes világhoz tartozott. Ellenszenve a tökéletes világgal szemben csupán fokozódik. Tivadar tisztázza vele, hogy háború közeleg. A háború immáron a felszíni világ és a lenti világ között fog eldőlni. Szeged városa ekkorra már romokban hever és hitetlenkedve veszi észre, hogy a háború már két hete tart. Ő is fegyvert ragad, majd Péter által toborzott sereggel Ampetitum ellen indulnak.

Kilencedik fejezet: A Háború[szerkesztés]

  • Megtőrténik a háború, nagyon sok a sebesült, mindkét félen. Tivadarnak sikerül beszélni Zsófival és elmondja neki, hogy Sanyi él. Zsófi hatalmas érzelmi változásokon megy keresztül. Megindul az utolsó csata, melyben majdnem az egész város részt vesz. Tivadar összes családtagja a halálát leli a küzdelemben és Tivadar is majdnem meghal.

Tizedik fejezet: Az egyetlen[szerkesztés]

A csata legvégén Péter megmenti az életét egy olyan golyó elől, melyet egy lenti családtagja küldött felé. A történet egy monológgal ér véget.


Szerk. megj.:

Antistub.png Habozás és változtatás nélkül lenyúlva a Wikipédiából. (Nem számítva az elütéseket, egyes helyesírási hibákat, megmégamiaszemünketbáncsa...)



  1. A Magyarországon világhírű User Delicsan regényvázlata, amit ezúton konzerválunk az utókor számára, a Wikipédia teljesen értetlen szerkesztőgárdája ugyanis napokon belül mindenestül felszámolja. Kelt: Budapesten, 2007. július 30-án.