Bélapátfalva

Az Unciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Bélapátfalva egy észak-magyarországi település.

Nevének eredete[szerkesztés]

A bélapátfalvai adóparadicsomok.

Két mítosz is létezik a a település nevének eredetével kapcsolatban.

Hajdan, a kora Árpád-korban a magyar ipar már igen differenciált volt, azonban a feudalizmus korrupt világát kihasználták mindenféle maffiaszindikátusok - akkori szóval élve: szerzetesrendek - saját vagyonuk nemes és nemtelen eszközökkel való növelésére. Bélapátfalva is az egyik ilyen csuhásgang tanyája volt.

A falu helyén eredetileg a tonzúrát csapatjelképül választó, a hatóságok megtévesztése érdekében feltűnően szegényesen öltözködő bandatagok eredetileg egy félreeső erdei házikó - az első helyi, germán származású alvezér, Alois Patt - Pát Alajos rendőrségi elnevezése (A. Pát) után "apátság" - egy csendes kis adóparadicsom és pénzmosoda volt, amit a legfelső vezetés is elismert hivatalosan, az egységet "spirituális kegyhelyként" bejegyezve.

Véresleszámolós verzió[szerkesztés]

Mivel azonban a keresztpápának sokszor elsinkofálták a jövedelmeit, és új területeket foglaltak (a terjeszkedést csak "térítésnek" nevezték), a bűnszövetkezet feje nyomást gyakorolt a magyar államra. A gyengekezű- és szemű, épp ezért Vak Bénának nevezett országgondnok ezért bevetette az oroszlányait, akik lemészárolták a kenetteljes tonzúra-bandát. Az oroszlányok éhesek voltak, és mivel hozzászoktak a gengszterhúshoz a Moszkvából vezérelt éhínségek alatt, szertartásosan, vodkával elfogyasztották kizsigerelt áldozataik emésztőrendszerét. Innen ered a név: Bél - A. Pát (fel)Falva.

Antibolsevista-antimarxista-antineoliberális-antiújbalos-antivöröscsillagos-antisztahanovista verzió[szerkesztés]

A másik verzió szerint mindez nem így történt, a "leszámolás" egyszerű vadászbaleset volt. Megtörténte előtt azonban a szerzetesgang felfigyelt a térség remek adottságaira: a földpát, vaspát mellett rengeteg lapát nőtt. Gyorsan éhező, Oidipusz-komplexusos költőóriásoknak álcázott kínai vendégmunkásokat hoztak a lapátkitermelés és megmunkálás céljára. Azonban elkéstek az ötlettel: korábban már másutt is kiaknázták a hasonló lehetőségeket a hasonló értelmiségi bűnözők, ezért aztán a talpon maradás végett kénytelenek voltak specializálódni. A kínaiakat édes-savanyú arckifejezéssel az arcukon kihajították, mire ők keletre vonultak, létrehozni valami kicsiny, saját, jelentéktelen, demokratikus közösséget. Ez majdnem sikerült nekik, tudósít a jereváni rádió.

A szerzetesek ezután kreativitásukról híres zsidó, cigány és székely bedolgozókat, és fekete - közelebbről mbglowgmgmwma és lopgmmnbwingi nemzetiségű - munkásokat alkalmaztak. Miután azonban ezek az első adandó cigarettaszünetben kiirtották egymást, vettek az aacheni világkiállításon egy helvétbicska gyártmányú, normannacélból készült lapátfaragó gépet. A nyugat-európai lapátszabvány eltért a magyartól, de a gazdag rend gyorsan elismertette az új szabványt: ez lett az ún. B-lapát. (A rivális A-lapátot kiszorították, gyártóikat tönkretették, a karácsonyfaizzóktól leégett gyárukat pedig, azt hivén, hogy ott autópálya húzódik, hóekével végigszántották és besózták. Később hiába akartak építkezni, a véletlenül odacsalt átok miatt nem lehetett.)

A B-lapát gyár köré hamarosan település szerveződött a rend tagjainak pereputtyából, akik fantasztikus gazdagságot egészen 1945-ig élvezték. A település neve a virágzást hozó termékből primitívedve lett Bélapátfalva.

A bolsevista-marxista-neoliberális-újbalos-vöröscsillagos-sztahanovista rendszer mindezt elpusztította, és a bolsevista-marxista-neoliberális-újbalos-vöröscsillagos-sztahanovista történetírás ügyes indokokat gyártva kiradírozta a kollektív tudatból. Miskolciakat telepítettek ide Szirmáról, akik abszolút nem értettek a dologból semmit. Azóta is ott vegetálnak.

Pedig nyugati értelmiségiek, elsősorban a totál jelentéktelen és ismeretlen Agylob Frege szerint igenis pedig de azonban hát mégis.

Hiteles verzió[szerkesztés]

Hajdan névtelen település, inkább egyfajta munkások gyülekező és ideiglenes pihenőhelye volt. Közülük is kiemelkedett egy jó munkásember, aki egyszerre két lapáttal dolgozott, Á és Bé lapáttal. Történt egyszer, hogy hosszabb betegsége után visszaérve a következőt konstatálta. Az egyik lapátja teljesen érintetlen volt, a másikat pedig szétrágta a szú. Ekkor így kiáltott fel: Á lapát ép, Bé lapát falva.

Látnivalók[szerkesztés]

Semmi különös. Városi jogú város. A város fölé magasodik a Bél-kő nevű hegy. Lakosai a jövőben epekőből és vesekőből is fognak hegyet építeni.

Testvérvárosai[szerkesztés]

  • Bélanyádfalva
  • Végbélapátfalva
  • Balbágyi