Csiga
A csiga roppant megfontolt állat.
Ebből adódóan akárhová is indul, oda érdemes, vagy érdemes lesz mennie, mire odaér.
Megfontoltságukból adódóan a csigapopuláció nagy része tetemes időt fordít az Élet, a Világmindenség meg Minden kérdésein töprengve.
Emiatt hajlamosak a depresszióra, súlyosabb esetekben nem ritka, hogy a depressziós csiga felkeres egy, a falu szélén elhagyottan álldogáló víkendházat, és a pincében magányosan tespedő piknik-kosarak között kacskaringózva felkutatja a legközelebbi konnektort és belenéz.
Csigavér[szerkesztés]
A csirkével ellentétben, amely fej nélkül is képes háromszor jókedvűen körberohanni az udvart, mielőtt oldalára dőlve elvérezne, a csiga fejetlenül határozottan szomorkás állat.
Szájhagyomány szerint a csiga egyik alfaja, a kakaós csiga a leglassúbb állat a földön.
Kevesen tudják, hogy 2003-ban az ELTE TTK egy nyílt szemléletű kutatócsoportja egy kísérlettel képes volt megcáfolni ezt a széles körben elterjedt elméletet. A kísérlet keretében az Istenhegyi úton lefelé versenyeztettek egymással egy vicces cigivel feldoppingolt békát, egy macskát, amelynek hátsó lábai össze voltak kötözve, és egy alaposan megsuhintott kakaós csigát.
Természetesen a kakaós csiga lett az első, a macska a második, a béka nem tudott beérni a célba, mert szétnevette magát a macska szerencsétlenkedésén.
A kutatócsoport által levont konklúzió szerint a körülményektől függően a kakaós csiga nagyon gyors állat is tud lenni, valamint összekötözött lábú macskát nézni bepippantva kifejezetten vicces dolog.
A nudisták kivételével a legtöbb csigának van háza, a csiga azonban mégsem házasállat, hanem egy furcsa melegkommuna-szerű társadalmi rend szerint mindenki eldöntheti, hogy épp fiú- vagy lánycsiga akar lenni.
Valljuk be őszintén, ebből a szempontból bizony a csigák alaposan lekörözték az általunk elképzelt legliberálisabb társadalmi rendet is.
Sajnos védelmi érték szempontjából a csiga háza nem igazán ér többet annál, mintha közvetlen nukleáris csapás ellen a hűtőszekrényünk kartondobozában keresnénk menedéket, ezért nyugodtan feltételezhetjük, hogy a legtöbb csiga pusztán a házban elkövetett fékevesztett tinédzserkori orgiák nosztalgikus értéke miatt cipeli magával a házát.
Amelyik csiga házán van ajtócsengő arra a többi csiga csengőhangot tölt le. Ez csak a siket csigákat nem kergeti őrületbe.
Palóc néphagyomány sajátos megfigyelését sommázza a "Megy a csiga hazafelé" szólás.
A csigák általánosságban lehetnek búgók-, csokisak-, fahéllyasak-, kivéve amikor nem.
Csigatészta[szerkesztés]
Az egyszerű gépek rendjébe tartozik a csigatészta.
Annyira egyszerű, hogy teljesen írástudatlan - ellentétben a betűtésztával.
Élete végén nyikorgó hangot hallat, ezt nevezik csigadalnak.
Kitűnő eledel fogyókúrázóknak, hiszen kalóriatartalma olyan kevés, hogy csak Joule-ban lehet mérni. A bonyolultabb gépek családját a búgócsiga képviseli, ha belökik bele azt az izét, amitől pörög, mint az állat. Egyébként nem valami élénk lény.
Meg kell említeni a fahéjas csigát is. (Mint már említettük.)
Szinte bármelyik csiga lehet fahéjas, ha egy hántolatlan fa rádől.
Szlovák csiga[szerkesztés]
A szlovákok csigának nevezik a kukacot ( '@', lánykori neve: 0x40 ).
Fontos tudni, hogy a @ távíró kódja ti-tá-tá-ti-tá-ti, ami sem a csigára sem a qkacra nem utal de legalább hosszú.
Nagyon felcsigázott ez a csigázás,ennek örömére csigapícsuk csigák iránti vágyainkat néhány pizzás csigával. Csigavér, mindenkinek jut belőle, nem kell rohanni mint a csiga nem kerget a Csigár. S ettől a csigától se kell félni: _@_/"
Arkhmédeszi csiga[szerkesztés]
Arkhimédesz, görög génsebész, ie. 147-ben létrehozott egy új csigafajt. Jellemzője hogy vagy mozdulatlan, vagy hatalmas terheket cipel emeletesházak, felhőkarcolók tetejére. A görög munkások rájöttek, hogy ez a faj könnyen kezelhető, így akár magas épületek építésekor történő anyagszállítás terhét leveszi a kőmvesek és segédmunkások válláról.
Búgócsiga[szerkesztés]
A búgócsiga jellemzője, hogy párzási időszakban búgó hangot hallat és saját tengelye körül nagy sebességgel pörög.
Cochlea Auris[szerkesztés]
Az ember belső fülében élő puhatestű állat. Az emberrel szimbiózisban él, ugyanis a fülbe beáramló hangot az agy felé tereli, így segíti a hallást. Mivel nincs mozgásszerve, ezért az ember mozgásszerveit használja helyváltoztatásra.
Ha a szimbiózis kórosan elfajul, akkor szimbiózisról beszélünk. Ebben az esetben a teljes irányítást átveszi az ember mozgásszervei felett. Az ilyen betegre a népi szájhagyomány mondotta: "A füle után megyen!"
Hozzávalók[szerkesztés]
- 6 személyre:
6 tucat éti csiga
fél liter borecet
fél kg só
2 sárgarépa
3 közepes nagyságú vöröshagyma
7 gerezd fokhagyma
csomóba kötött fűszerzöldségek (babérlevél, petrezselyem, kakukkfű)
1 nagy csomó petrezselyem
1 l száraz fehérbor
50 dkg vaj
10 dkg zsemlemorzsa
- 1. el fogod szúrni; 2. meghalsz tőle, ha nem nézel utána, itt: 3. [1]