Esztergom

Esztergom egy városállam a magyarisztáni Komárom-Isztergam megyében (Más néven Esztergom hátsó udvarában), a magyarok mekkája, az államalapítás bölcsője, a korrupció melegágya, csempészeti tranzitállomás. Jókat lehet derülni azon, hogyan próbálja a Wikipédián elhomályosítani Miskolc fényét, mintha ez bármilyen kis falunak sikerülne. Hivatalos nyelve a magyar, de facto a beszélt nyelvek a latin, a japán, a szlovák és a lovári.

Az itt élő emberek rendkívül büszkék Egom city központi, kulturális, történelmi, ipari, gazdasági szerepére, és értetlenkednek, hogy a többi város lakói mire vágnak úgy fel, ha inszignifikáns lakóhelyük egyáltalán szóba kerül. Minden felvágásuk ellenére azonban Esztergom még csak nem is megyeszékhely, mert az Tatabánya. Sorry, az élet néha kegyetlen.

A szlovákiai Párkánnyal szemben fekszik, amivel a Mária Valéria híd köti össze. Ez az egy híd természetesen nem elég az esztergomiaknak, ezért nagy nép összeesküvés keretében pedáloznak, hogy minél hamarabb megépüljön az új Duna-híd, ami talán segíti a város világuralomra törő ambícióit.

Története

Esztergom Finta-barokk hangulatú történelmi belvárosa.

Amikor István királyunk megszületett Esztergomban (hol máshol?), úgy gondolta, hogy ezeknek a magyaroknak kéne egy fantasztikus utópisztikus hazát alapítani. De ugye mindenki nem költözhetett Esztergomba, ezért a magyarok nagy része kénytelen volt a város körülölelő országgal beérni. Így csak a kiválasztott kevesek élhetnek ma is itt. (Bár manapság egyre több a bevándorló.)

István király azért adta a városnak az Esztergom nevet, mert jót röhögött magában azon, hogy ezer év múlva azon fognak vitatkozni a tudósok, hogy vajon ki volt az az Eszter és mi az a „gom”. De ezzel melléfogott, mert alig tért haza a városelnevezési ceremóniáról, Gizella királyné őrjöngve nekiesett, hogy „Azonnal mondd meg, ki az az Eszter!” István lázasan gondolkodott, hogy mivel magyarázza ki a dolgot, majd ártatlan képet vágva azt mondta: „Szegény jó üknagyanyámat hívták így.” Gizella megnyugodott , pár nappal később azonban a király egy éjszaka arra ébredt, hogy az asszony oldalba böki. „Te István, és mi az a gom?” Ezt már nem bírta megmagyarázni, és Gizella annyit nyaggatta vele, hogy meg is halt szegény. (Ha nem hiszed el ezt a történetet, kérdezz meg nyugodtan bárkit, hogy él-e még István király. Ha azt mondja, hogy nem, akkor bebizonyosodik, hogy igaz a mese.)

Amikor a tatárok megérkeztek a város falai alá a helyiek felhúzódtak a fellegvárba, és megmutatták a mongoloknak, hogy mi a magyar virtus, sikeresen megvédték a magukat. Ettől úgy felbőszültek a helyiek, hogy a királyt 1249-ben elzavarták Budára, mondván itt két dudás nem fér meg egy csárdában, (Level of awesome overflow).

A mesés törökfürdő a Vízivárosban

Ezek után az érsekek építették a várost. Vitéz János például csillagvizsgálót, multiplexet, plazát építtetett, és a csodával hatásos módon Sandro Botticelli úgy festett neki egy freskót, hogy egyikük sem tudott róla, és a művész sose járt Esztergomban^[1].

Már ezekben az időkben eljutott a város híre Törökországba, ahol eldöntötték, hogy meg kell szerezni az oszmán birodalomnak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Esztergomnál a törökök megálltak, és nem hódítottak tovább miután 1543-ban bevették Estergont (és ha már útba esett, az ország nagy részét is odafelé).

Más forrásokban, pl. a Miskolczius néven író humanista prédikátor által írt krónikában azonban az áll, hogy a törökök azért hódították meg a magyar városokat, mert egyik szebb volt, mint a másik, amikor azonban Esztergomba értek, azt hitték, hogy Európa hátralévő része már csak ilyenekből áll, és nem érdemes továbbmenni.

Azt hiszem ez a bazilika

A magyarok nem hagyhatták szeretett városukat idegen kézen, ezért odaküldték Balassi Bálintot, aki az élete árán kiűzte a törököt. Ez kisebb botrányt okozott az ellenséges szándékú küzdőfélnél, és benyújtották diplomáciai jegyzékét a védőknek, néhány dumm-dumm golyóval, és levágott fejjel kihangsúlyozva.

A csata jelenlegi állását a lábjegyzetben közöljük. Pillanatról-pillanatra változik a helyzet!

1683-ban Sobieski János lengyel király Párkányban, egy átmulatott éjszaka után egy hatalmas póker-játszmán visszanyerte az addigra teljesen szétrombolt várost Oszama Bin Láden nagyvezírtől, és a törökök ekkor hagyták el (majdnem) végleg a környéket. (Párkányi csata)

Megkezdődött a város újjáépítése. Ez azonban nem tarthatott sokáig, mert kitört Rákóczi Ferenc és szétlövette a maradék épületeket is, majd elment ő is, és több szerepe nem is volt a városnak ebben a szabadságharcban, csak annyi, hogy éppen szét lehetett lőni pár hétig tartó kuruc fennhatóságért. Így jársz, ha egy vak generálisra bízod az ágyúidat.

Meghirdették a város újjáépítése 2.0 programot. 1820-ban visszatért az érsek, de a várost megint nem sikerült újjávarázsolni, mert minden figyelem és energia az új, nagyonhosszúnevű bazilika építésére koncentrálódott. Ezért van az, hogy a város ma is úgy néz ki, mint egy háborús övezet.

1848-ban az esztergomi vitézek felmentették Komáromot, majd a sikerükön felbuzdulva az ország legsikeresebb rögbicsapatává alakultak át, és ebben a formációban máig nincs ellenfelük.

1856-ban felavatták az új bazilikát. Ez a Trianoni békeszerződés előfutára volt két okból is. A bécsi udvar a kezdetektől fogva meg akarta akadályozni, hogy Esztergomnak nagyobb, szebb temploma legyen, mint nekik, és ez legyen a legnagyobb a Monarchiában. Ezért már ekkor elhatározták, hogy a birodalmat inkább szétzilálják, minthogy Esztergom hatalmas árnyékában éljenek. A másik ok, hogy mire jó egy ilyen fantasztikus építészeti csoda, ha nem látja a szomszéd, és nem irigykedik ránk minden nap. Igen ám, de akkor nem voltak szomszédok, mert ameddig a szem ellátott Magyarland (Uhursko) terült el, ezért 1920-ra új szomszédok kerültek a Duna túloldalára, akik most már irigykedhetnek a feléjük néző főtemplomra és a virágzó városra.

1895-ben 900 év után végre megengedték a szomszédos településeknek, hogy végre csatlakozhassanak a király(i) Esztergomhoz. Az egyik település, Pilisszentlélek viszont elnézte a dátumot, és ők csak 1985-ben csatlakoztak. Még ugyanabban az évben a budapestiek régi álma teljesült, amikor megnyílt a vasútvonal a két város között. Örülhettek is, mert 110 éve még gyorsabban haladtak a gőzösök, mint ma a Desirok. Egy korábbi kísérletet feljegyeztek, amikor vasutat építettek volna a főváros és Budapest közé, de tervezési hibák miatt az a vonal a Duna rossz oldalán haladt, és így Vácnál kötött ki a szerelvény.

A második világháború után Esztergom megint kezdett túl erős és befolyásos lenni, ezért az akkori rendszer jobbnak látta, ha egy nevesincs faluba költözteti a megyeszékhelyt, a járási székhelynek pedig egy másik falut tesz meg.

2001-re épült újjá a Mária Valéria híd, ami megszüntette Esztergom közlekedési zsákutca jellegét. Ez az állapot egészen 2007. augusztus 1-ig állhatott fenn, amikor a hídról levezető utcát egyirányúsították a város felé.^[2]

A rendszerváltás után megint fellendülőben van a város, hála a több száz szorgos japán bevándorlónak, akik munkát adnak a több ezer dolgos szlovák ingázónak. A távolkeleti világszemléletnek köszönhető, hogy Esztergom neve mára összeforrt a papírautó és a Liga Szakszervezet kifejezésekkel. 2002-ben a város sajátos módon megoldotta a megyeszékhely és a trianon-problémát, amikor megalakította az Ister-Granum Eurorégiót, és az összes megyei fenntartású intézményt kikérte magának, és elkezdte a saját útját járni. Végre elkezdték felújítani a régi műemlékeket, amiért citromdíjat is kapott a város 2007-ben ^[3].

Híres épületek és szobrok

• Gördeszkás szobor (a vároldalban)
• A vároldalról lefelé szaladó, de közben a várat ostromló Balassi szobor.
• Babits szobrának hűlt helye (kilója 300 Ft).
• Mintegy 28 ezer templom (amik miatt nem épülhet night club).
• Bazilika (még mindig a legmagasabb épület az országban, éljen a modern építészet!)
• Bözsi néééééni szobor a főtéren amit 2015. július 55.-én adnak át.

Híres emberek, akik megfordultak Esztergomban

• ¼ Koppány vezér
• Marinka "Lósz" Jóska, a város kedvenc buszsofőre

A városról szóló irodalmi művek

• Kamikaze - Isten hozott a földi pokolban videó

Szerzői megjegyzések

• A cikk elkészítése alatt minimum egy macskának esett bántódása, mert láttam amikor a buszunk elment egy elütött macska mellett valahol félúton Esztergom és Veszprém között, mert ugye út közben oxigénhiányos állapotban írta a szerző a cikket.
• A cikk fele valóság. Mindenki döntse el melyik fele!

Ez a cikk a sajtóban

-Igen pihent agyú írás! Ki ér rá ilyeneket készíteni?!! Egyáltalán nem poénos, inkább felháborító!! Egy humoroldalon tök jó lenne ez az iromány!
-729: De ez humoroldal
-De akko sem tetszik az iromány  :-)))^[4]

Forrás

• Az a kis víz, amiből folyó lesz.

Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.

Ezt a remek cikket a lokálpatrióta írta, és nem az a célja, hogy a helyieket etesse!

Ez a szócikk abban segít, hogy idegen helyen járva könnyebben eltévedj, a helyiek kiraboljanak, ellopják a kocsidat, megfőzzék és/vagy megerőszakolják a kutyádat, aztán pedig lelőjenek egy sikátorban. Mint egy kutyát.