Filozófus
- Tudományos neve: Inntelektusz semmitevusz.
- Előfordulási helyek: különböző rejtett zugok, egyetemek, könyvtárak, kocsmák.
- Életmód: rejtőzködő, többnyire éjszakai.
Etimológiája[szerkesztés]
A "filozófus" szó a görög filo-szófosz, azaz a "szófoszt szerető" kifejezés modern változata. Ókori kifejezés, amely a szófoszaszein igéből eredően nemcsak a bőbeszédű, de tartalmilag rendszeres jelleggel híg véleményeket közlő szószátyár alakokat, hanem a gyakorlati szempontból is jelentős véleményét (szófoszát, ómódúbb és parlagibb alakban szófosz-ászát, értsd bölcsességét) bőven, alaposan körültaglalt formában kifejteni kedvelő, jótét lelkeket is jelenti.
Leírása[szerkesztés]
Unalmas könyvektől körbevett, az intellektusz fajcsoporthoz tartozó homo szapiensz. A kozmoszt és az embert folyton magyarázó, félremagyarázó, vitatkozó, veszekedő, olykor nagyon hangos egyedek. Fajukon belül egymásnak folyton ellentmondó, főleg egymás érveinek a cáfolásában jeleskedő könyvmolyok.
Egyéniségüket tekíntve jellemző rájuk a világ reális dolgaitól való elszakadás, az úgynevezett felhőben járás. Továbbá szórakozottságukból fakadóan kisebb-nagyobb balesetekbe keverednek. Például az egyik őskori Thalész nevezetű Intellektusz semmitevusz, a csillagokat vizsgálva nem látta az előtte fekvő gödröt és beleesett. Egy másik fajtása, a Hérakleitosz nevű, hogy kigyógyítsa magát az általa beképzelt „vízi-betegségből” beásta magát lótrágyába, ahonnan már többé nem is jött élve elő.
A sok elmélkedés másik káros következménye, ami igen sok egyeden megmutatkozott, a saját képességeik túlbecslése, emiatt bizony sokuknak tragédiába fúlt élete. Példának megemlíthető Empedoklész nevű inntelektusz semmitevusz, aki nemcsak hitte, hogy tökéletesebb a többi homo sapiensznél, de be is akarta bizonyítani azt, és az Etna kráterébe ugrott, ami bizony igencsak megcáfolta előbbi kijelentése valódiságát. Ezt az eseményt látván, úgy döntöttek a további inntelektusz semmitevusz nemzedékek, hogy maradnak az elméleti kérdéseknél, a gyakorlati bizonyításokat rábízzák az intellektus faj más kategóriáiba tartozó egyedeire.
Kifogás-ideológiájuk[szerkesztés]
Az inntelektusz semmitevusz egyedei a környezet kihívásaira (például matematika) különös védelmi rendszert fejlesztettek ki. Ebben jeleskedett bizonyos Eleai Zénón nevezető példány, aki az alábbi kifogásokat adta arra, hogy nem csinál semmit:
- Az idő illúzió, tehát a hozzá hasonló naplopók nem büntethetők.
- A mozgás is illúzió, tehát hiába is próbálna csinálni valamit, nem sikerülne.
Ismert továbbá állítása, miszerint Achilleusz és egy páncélos hüllő versenye örökké eldöntetlen marad. Ezt az elvet sokáig hirdette, mint annak okát, hogy nem követi a sport- (és egyben társadalmi) eseményeket, de később nem propagálta többet ezen nézetét. Ebben valószínűsíthetően szerepet játszott az, hogy a Fogadóirodák Szövetsége szokatlanul nagymértékű tiszteletdíjban részesítette.
Életművével nagy hatása volt az inntelektusz semmitevusz faj további kifogás-ideológiájának (röviden: kifogásológia) fejlődésére.