Janus Pannonius

Az Unciklopédiából
Janus Pannonius megfogta az isten lábát.

Janus Pannonius (1434–1472) magyar–horvát költő, politikus, pécsi püspökfalat, az érzéki magyar irodalom megalapítója. Sok-sok szebbnél szebb epigramma és elégia szerzője, amikkel a napjaink diákjait lehet kínozni vagy szórakoztatni.

Életpályamodell[szerkesztés]

Janus Pannonius – leánykori nevén Csezmiczei János – Csezmicében született egy anyától és egy apától. A Pannóniai János nevet a kedvenc szuper-hekusától kölcsönözte, Pannóniai Erdő Pityutól, aki Erdő(s) Péter bíboros feltételezett (h)őse.

Tanulmányait a Itáliában végezte, a csizma északibb részén egy kolostorban Pisa mellett. A kolostor tanárai szerint a Janus Pannonius nevű csemete rendszeresen puskázik és rendet bont, azonban soha nem voltak képesek rábizonyítani akár egy apró stiklit is.

Az iskolát kijárva politikusnak állt. Hunyadi Mátyás, a híres nagy orrú udvarában talált politikusi feladatokat. Jellemzően a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium miniszteri posztját töltötte be az udvarban, azonban az Oktatási és Kulturális Minisztérium miniszteri pozícióját is betöltötte egyszer-kétszer.

Mivel a 15. században sem volt másképp a politika Magyarországon, mint napjainkban, így Mátyás király haverjainak osztotta ki a jó pozíciókat. Így lett Pannóniai Jánosból pécsi püspökfalat. Neki kellett leadni a drótot, ha valami zendülés történik, de általában a hittérítés volt a fő feladata.

Költészete[szerkesztés]

Janus Pannonius közismert költő. A magyarországi közoktatásban kötelező tanulnivaló a költészete, azonban sok mindent elhallgatnak róla. Ez az unciológiai szócikkszakasz ezt az elhallgatást igyekszik részben feloldoztatni.

Janus Pannonius köztudottan latinul verselt.

Szerette a latin.

Nagyon.

Azonban nem csak a latint szerette, hanem a pajzánkodást is. Janus Pannonius Pajzán epigrammák kötete a középkori magyar irodalom legkifinomultabb verselő gyűjteménye. A modern kori magyar költészetben egyedülálló L. Simon László strófáihoz hasonlóan Janus Pannonius is remekül használta a kor szellemiségét.

A Továbbra is Lúciára epigramma, verselemzésnek ideális. A jó tanár ismérve, hogy kikéri a tanulói véleményét mit kéne elemzeni, megismerni és párhuzamba állíttatni a korszellemmel. Magyarán igyunk Továbbra is Lúciára.