Kína
| Kínai Népköztársaság | |
|---|---|
 Címer | |
| Más neve(i): | 中华人民共和国 |
| Régió: | Világközepe |
| Lakossága: | 1,3 milliárd |
| Népszokása(i): | szorgalom, szaporodás, hamis cikkek gyártása |
| Helye: | Mongólia, Tibet, Tajvan (független gyarmatok) |
„Kínában lóg a mandarin. Gyilkolt ma is a kokain.”~ József Attila„A japánok mindent meg tudnak tanulni. A kínaiak mindent tudnak.”~ Pu Ji[1]„Kína hatezer éve somolyog Kína cikizésén. De már nem sokáig.”~ Micimackó és a Tao
Kína egy ország Kína határán.
- A kínaiak annyian vannak, mint a kínaiak.
- Az emberi civilizáció mintegy 10 000 éves. A kínai – 20 000. Szóval ráérnek.
- A kínaiak kicsik.[2] Ezt kompenzálva vannak sokan. A nehézsúlyú súlyemelőik nagyok.
- Nekünk ez kínaiul van.
- A kínaiak már a spájzban vannak.
Ezzel kezdjük[szerkesztés]
„Hogy végre tudjuk hajtani a teljes gazdasági fordulatot Magyarországon, úgy zártuk ma le a tárgyalásokat, hogy a Kínai Népköztársaság és Magyarország szövetségesei lettek egymásnak. Ehhez erős alapokra van szükség, de ezek az alapok már léteznek a két ország közt. Az elmúlt hatvan év, és az, hogy hasonlóan gondolkodunk a jövőről, csak megerősítette ezeket.”
- „Magyarország történelmi léptékekben tekint a kínai-magyar kapcsolatokra.”
- Kína keresi a térképen Magyarországot. Kínai politológusok azon vitatkoznak, hogy az előző mondat hadüzenet-e, vagy kapituláció?
- A világ jövője Kínától függ. Kína jövője nem függ a világtól.
- Magyarország jövője Kínától függ. Nem izgulunk. A kínaikban van belátás.
(A kínaiakról egyébként nem szól ez a szócikk, mert van másik szócikk, ami róluk szól. A kínaiakról. Nem Kínáról, mert arról ez a szócikk szól. Értve vagyunk? Nem mondjuk mégegyszer!)
Története[szerkesztés]
Kína története az őshomályba nyúlik vissza.
Egyesek szerint ugyan 2006. május 21-én alapították, amikor is huszontizenkettő orosz és egy barlangkutó illetve egy pingvin költözhetett be szociális otthonába. Ők voltak az őslakosok, akik helóták (leigázott őslakosok) lettek, mikor augusztus 4-kén 542 szögedi költözött be a városba. Azóta a külvilág nem érintkezett a várossal, így több információval nem szolgálhatunk.
Ez tiszta hülyeség, de valaki ideírta. Egyelőre így marad, de remélhetően már nem sokáig. Jelentős, neves történészekkel vagyunk tárgyalásban.
Egyikük kínai. Őt nemigen értjük.
Kína fővárosa kínai naptár szerint ... óta 北京市 (Běijīng Shì). Erről a legutóbbi felmérések megmondták, hogy a kínaiak kevesebb, mint 1%-a tud. A többit meg nem is érdekli.
A hajósok[szerkesztés]
A kínai szárazföldön nem lehet hajózni. A kínai folyókon lehet. Árvíz idején, ami mindennapos, a szárazföldön is lehet.
 |
Ez a fejezet sajnos még alig-alig. |
A Marco Polo incidens[szerkesztés]
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Marco Polo (konkrétan jó régen. A 13. században). Ez a figura egy velencei kereskedő volt, alkalmasint kupec. Ő fedezte fel Kínát.
Apjával és nagybátyjával 1271-ben indult keletre, és Perzsián keresztül el is jutott Kubilaj kán udvarába, ahol 1275 és 1292 között magas állami hivatalokat viselt; végül 1295-ben tért vissza szülővárosába. 1298-ban a genovaiak fogságába esett, és az itt töltött egy év alatt rabtársának, a pisai Rustichellónak tollba mondta a kalandjait.
A világ leírása, avagy Marco Polo utazásai címet viselő könyve nemsokára hatalmas népszerűségre tett szert. A nagyközönség azonban nem vette komolyan Polo emlékiratait, és a könyvet hamarosan az Il Milione („Az Egymillió”)) néven emlegették, utalva a feltételezett hazugságokra. Máig számos olyan véleménnyel találkozni, amely kétségbe vonja Polo utazásának megtörténtét, művét pedig perzsa krónikákból lopottnak feltételezték. Meg kell jegyezzük, hogy a perzsákon kívül akkoriban perzsául senki nem tudott.
A szerzői jogi perek még ma is tartanak. Polo leszármazottai a pólójukat gatyájukat is ráfizetik.
A Nagy Fal építése[szerkesztés]
A Nagy Fal a Kr. e. 3. sz. és a Kr. u. 17. sz. eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, melynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád semmit sem művelő törzsek támadásaitól. Valójában soha nem volt összefüggő fal, hanem különböző erődítményekből állt, amelyeknek jellege és elhelyezkedése a mindenkori technikai fejlettségtől és politikai helyzettől függően változott. Az első védelmi rendszert Qin Shi Huangdi kezdte kiépíteni a Kr. e. 210-es években a Hadakozó fejedelemségek korának korábbi falszakaszait felhasználva. A későbbi dinasztiák némelyike új erődítményeket húzott fel, míg más korszakokban a falat egyáltalán nem használták. (Ez hülyeség, mert ott volt. Az maga a használat.)
A ma látható falszakaszok a Ming-dinasztia idején épültek; ezeket már téglából emelték, de a korábbi erődítmények fő építőanyaga a döngölt föld, illetve a döngölt kínai ember volt. Manapság turistákkal és hamburgerrel bővítik a falat.
Azt az ezeréves állítást, hogy a Kínai Nagy Falat még a Holdról is látni, Neil Armstrong később igazolta. A Holdra lépve, onnan a Földre pillantva ezek voltak az azóta legendássá vált első szavai: „Jé, csak nem a Kínai Nagy Fal az ott?”
A kínai Kis Fal[szerkesztés]
A kínai Kis Fal a kínai Nagy Fal egy teszőleges darabja (falatja).
Az acél agyaghadsereg[szerkesztés]
Az agyaghadsereg az első kínai császár, Csin Si Huang-ti (jegyezzük meg ezt a nevet!) sírhelyét védő agyagkatonák, lovak, kocsik és zenészek elnevezése. A Lintong (Lintung) megyében található Lishan (Lisan) hegységben található szobrokat helyi földművesek kútásás során fedezték fel 1974 márciusában, négy méteres mélységben. A figurák magassága 184-197 centiméter, a legmagasabbak a tábornokok. Naná! Az árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas unatkozik, ahelyett, hogy csatáznának, vagy békeidőben a földet túrnák.
A szecsuáni gátépítők, avagy hogyan változtassuk meg a Föld pályáját?[szerkesztés]
|
|
Ez a fejezet sajnos még nagyon rövid, vagy tán nincs is. Szedd össze magad, hogy legyen belőle végre valami! |
Lajka kutya és a kínai konyha[szerkesztés]
...avagy hogyan végezte a híres űrhajós díszvendég egy kínai étteremben?
Uralkodói[szerkesztés]
2029-1988: Carlos Kolbászlóbáló
????-2019: Csan Xiang Lí Hjungszungcsing Sanghaj Makcsocsuo Kungfu Star
1988-????: Az Adidos birtokában van Véder kisúr kormányzása alatt.
XX. század: Mao Ce Tung.
XXI. század: ezeket a neveket képtelenség megjegyezni.
Földrajz[szerkesztés]
Kína határai: északon Kína, délen Kína, keleten, továbbá nyugaton: Kína.
Mert Kína a világ közepe. Ennek megfelelően Kínában fontosabb a közlekedés, mint bárhol másutt.
Kína közlekedése két úton halad. Az egyik a maoi út. A másik a gyalog.
A harmadik: Kínában nincs értelme közlekedni. „Egy kínai mindenütt kínai” ( – Lao Ce).
Kínában van a legtöbb chinatown.
Kínában hamisítják a legtöbb kínasavat, de a hamis kínasav 64%-a hamisított hamisítási módszerrel készül, és 45%-a hamisítványból készül.
Vallás[szerkesztés]
Taoizmus, lámaizmus, maoizmus, buddhizmus, izmus, turizmus.
Gazdaság[szerkesztés]
Számos, Európában csak jóval később megismert találmány (iránytű, papír, nyomtatás, puskapor, cipőkanál, CD ROM) már az ókorban ismert volt Kínában.
Csak jóval később kezdtek el gyártani Philips hajszárítót, Adidas tornacipőt, tajvani hardvert és amerikai rágógumit.
Magyar tejtermékeket még ma sem gyártanak; állítólag. De már 10 alatt futják a 100-at, tehát rövidesen ideérnek. Egyelőre Kőbányán gyakorolnak. [3] Tehenük már van. Kettő.
2014 márciusától az Adidos birtokolja.
Orvosolás[szerkesztés]
„Mainapság mindenkinek az akupunktúra a dilije. A kínaiaknak viszont már 3 500 éve.”
A hagyományos kínai orvoskodás filozófiája egy tőből ered a taoizmussal, a buddhizmus, a konfucianizmussal, vagy mivel. Azt a klasszikus keleti világlátást tükrözi, mely szerint az élet és az egyének tevékenysége minden szinten szoros kapcsolatban áll a környezettel. Említésre méltó továbbá, hogy a legkorábbi hagyományos kínai orvoslás azon taoista mesterektől származott, akik különleges érzékkel rendelkeztek az emberi testtel és működésével kapcsolatosan, több órás meditációjuknak köszönhetően. Valószínűleg ez az oka, hogy a hagyományos kínai orvoskodás oly sok taoista (daoista) eredetű elvet örökölt.
Uralkodásának aranykora alatt i.e. 2698-tól 2596-ig, Ch'i Pai (岐伯) miniszterével folytatott párbeszédének eredményeképp, a kínai hagyományok feltételezése szerint Huangdi, a Sárga Császár alkotta meg a Neijing Suwen-t (《内经·素问》) avagy a Belgyógyászat alapkérdései, melyet Huangdi Neijing-ként is ismerünk. A modern tudomány feltételezése szerint ezt a szöveget egy névtelen tudós állíthatta össze, nem korábban mint a Han-dinasztia idején, alig több mint kétezer éve.
A Han-dinasztia (i.e. 202 – i.sz. 220) ideje alatt Zhang Zhongjing (张仲景/張仲景), a kínai Hippokratész, aki Chang-sha polgármestere volt az i.sz. második század vége felé, írta az Értekezés a hidegkárokról című tanulmányt, mely a legkorábbi ismert utalást tartalmazza a Neijing Suwen-re vonatkozólag. Egy másik kiemelkedő Han belgyógyász, Hua Tuo (i.sz. 140 – 208) volt, aki betegeit borból és porrá tört kenderből készített szerrel altatta. Hua orvosi-, sebészi beavatkozásai, valamint gyógynövény kezelései szintén használatban voltak fejfájások, szédülés, bélférgek, láz, köhögés, torokfájás ellen, sőt még egy nőgyógyászati diagnózis során is, ahol halott magzatot kellett eltávolítani egy nő testéből.
A Jin-dinasztia korabeli orvos, az akupunktúra és moxaterápia szószólója, Huang-fu Mi (i.sz. 215 - 282) szintén idézett a Sárga Császártól Jia Yi Jing (甲乙经/甲乙經) című művében i.sz. 265 körül. A Tang-dinasztia idején, Wang Ping állítása szerint birtokába jutott egy eredeti Neijing Suwennek, melyet alaposan kibővített és továbbszerkesztett. Ezt a művet egy császári bizottság az i.sz. XI. században vizsgálta át.
Művészetek[szerkesztés]
Grafika[szerkesztés]
Konyhaművészet[szerkesztés]
A kínai konyha két igen egyszerű alapelvre épül: ami mozog, megsütik; ami nem mozog, azzal fűszerezik.
A konyhavilágbajnokságot egyszer és mindenkorra Kína nyerte meg.
Pedig akár diszkvalifikálhatták volna őket: két ehetetlen alapanyagokból készülő fogással indultak a versenyben, de titokban maradtak a receptek. Pedig nem is akarták eltitkolni őket, a kínaiak nem hallgatagok. Sőt: fűnek-fának elmesélték. Csak hát ki ért kínaiul?
E két fogás a fecskefészek leves és a száznapos tojás volt.
Cirkuszművészet[szerkesztés]
Minden második kínai: artista.
Sárkányeregetés[szerkesztés]
- A sok babot fogyasztók kedvenc foglalatossága. A kevésbé nagy múltú országok lakói megelégednek a galambokkal.
Híres kínaiak[szerkesztés]
- Mao Ce Tung
- Hszi Csin-ping
- Csin Si Huang-ti
- Hu Csin-tao, a magyar rabszolgatartó társadalom felvirágoztatója, sajna erősen tibetfóbiás.
- kínasav
 |
Ez a szócikk még nagyon rövid („csonk”), vagy zagyva, humortalan. Segíts te is, hogy jó kis szócikk legyen belőle! |
Lábjegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az utolsó kínai császár
- ↑ A sanghaji sörnyitóhoz képest Jao Ming is kicsi a maga 229 centijével.
- ↑ Bizakodhatunk, hogy újra lesz ehető Pálpusztai!
