Kőmíves Kelemen
Kőmíves Kelemen korának viszonylag[1] elismert építésze, szobrásza és pszichopatológusa volt. Behatóan tanulmányozta a női anatómiát.
Élete[szerkesztés]
Kelemen már hajadon korától kezdve különös vonzalmat érzett a kövek és a nők iránt, és szabadidejében azon törte a fejét, vajon hogyan lehetne összekötni a kellemeset a hasznossal.
Számunkra talán szokatlannak tűnhet fanatikus rajongása a kövek iránt, de talán jobban megértjük lelkének mély bugyrait, ha figyelembe vesszük, hogy a kis Kelemen egy kőfejtőben fogant, ugyanis apja itt töltötte fegyházbüntetését.
Tehetsége már egész fiatalon megmutatkozott, ugyanis egy karácsonyi estén befalazta a kandalló bejáratát az épp a kéményben lefelé igyekvő Mikulás előtt, aki nem találván a füstben a megszokott lenti kijáratot, harmad- és negyedfokú égési sérüléseket szenvedett a tűzben. Kőmíves gyakran játszott szüleivel „derékigbeáslakot” és ”afejedsemlátszikkit” a bányában, amit bújócskával kombinált. Egy alkalommal eltévesztette a számolást százig, [2], így rokonai végleg a kövek alatt maradtak.
A szülői házból korán kirepült Kelemen várépítészeti szakközépiskolába jelentkezett, ahol vizsgamunkája félig befalazott galambokból állt. Művének a Csontvári fantázianevet adta.
Az iskola végeztével egy vad éjszaka hevében feleségül vette Dévavári Etelkát, későbbi feleségét, és múzsáját. Ahogy ez lenni szokott, hamar jöttek a gyerekek.[3] Az éhes szájakat etetni kellett. Kelemen a kor húzóiparágában, a várépítésben helyezkedett el. Néhány kisebb munka [4] után megkapta a Dévavára projektet. Itt egy szakértő teamben tevékenykedhetett, és próbálta megfejteni, miért lép fel a Dévavári-effektus, vagyis, hogy amit nappal felépítenek, az reggelre leomlik.[5]
Kelemen ekkor meglátta a lehetőséget cserfes felesége elhallgattatására, és indítványozta, hogy falazzák be a feleségét. A másik tizenegy szakértő elszörnyedt a javaslat hallatán, mert inkább saját feleségüket találták alkalmasabbnak a befalazásra. A szóváltásból Kelemen került ki győztesen.[6]
Munkái[szerkesztés]
Kelemen elismert falszakértővé vált, a világ minden tájára hívták anyóseltüntető művészete miatt. Fontosabb munkái a következők:
- Kínai nagy fal
- Berlini fal
- Hadrianus fala
- Kheopsz piramis
Kőmíves Kelemen Déva után nem dolgozhatott hazánkban.
Ahogy a mondás tartja, senki nem lehet próféta a saját hazájában.[7] Egyszer ajánlkozott az autópálya-építőknek, hogy egyedi technológiájával eltünteti mind a kátyúkat, mind az út szélén bámészkodó, rövidszoknyás néniket, de hálátlan hazája elutasította távolba szakadt fia ajánlatát.
 Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
|
- ↑ Tulajdonképpen ő volt az ősi naturális (természetes, illetve hozott anyagból való) építészet egyszemélyes előőrse és balhátvédje. Utódkora mégsem adja meg neki azt a tiszteletet, amelyben kései követői fürdenek. Talán mert az ő tevékenysége nem járt olyan drasztikus változásokkal, mint néhány közepes régió erdejének legyilkolása egy-egy organikus jellegű faluház, vagy harangláb megépítésének szent célja érdekében.
- ↑ Ami nem meglepő, ugyanis egyáltalán nem tudott számolni.
- ↑ Hiába a középkori, birkabélből készült óvszerek nem voltak olyan kiváló minőségűek, mint a maiak. Mármint a mai birkabelek.
- ↑ Kreml, Taj Mahal
- ↑ A régészeti ásatások alapján ma már kimondhatjuk, hogy az omlásokban közrejátszhatott az, hogy a várat egy folyómeder kellős közepén kezdték építeni egy avar kori mélygarázs fölé, illetve az alvállalkozóként dolgozó falusiak szürkületkor hazavitték a kövek nagy részét.
- ↑ A többiek a dévai temetőben elmélkednek meggondolatlanságukról.
- ↑ No, meg körözték is cseppet a magyar hatóságok, felesége eltűnése miatt.