Kalmár

Kalmárpeték: egyik közülük mutáns, belőle majd egy magyar közgazdász kel ki.

A kalmár, vagy más néven az észak-amerikai kalmár (Loligo opalescens) a fejlábúak (Cephalopoda) osztályának a tintahalalakúak (Coleoidea) alosztályához, ezen belül a kalmárok (Teuthida) rendjéhez és a valódi kalmárok (Loliginidae) családjához tartozó faj.

»A nagy saskeselyû, a nagy szárnyú és hosszú tollú, amelynek sûrû tollazata a tarka ruhája, eljött a Libánonra, és lecsípte a cédrusfa hegyét. Hajtásai végét letépte, kalmárok földjére vitte, kereskedõk városába tette le.« - Ezékiel 17:3-10

Elterjedése

A tintahal fejét levágjuk, testét felkarikázzuk és a karjaival együtt egy tálba tesszük. Citromlevet locsolunk rá, majd fél órára hűtőbe tesszük. Eközben a hagymát és a chilit az olajon megpirítjuk, majd hozzáadjuk a paradicsomot, az alaplevet, a pürét és a fahéjat. Forrástól számított 10 percig főzzük lefedve, majd az egészet összevissza turmixoljuk. A többi cuccot megsózzuk, borsozzuk, majd olajban 1 percig pirítjuk, és a tányérokban eloszlatott levesre tesszük. Belemártunk az egészbe egy pennát, vagy lúdtollat, és leírjuk százszor, hogy: Nem köpködünk az iskolában.

Az észak-amerikai kalmár Észak-Amerika nyugati partjai előtt mindenütt megtalálható a melegebb vizekben, San Franciscótól délre egészen Mexikóig találkozhatunk vele. A kalmárokat minden évben intenzíven halásszák, de a halászatot szigorúan ellenőrzik. Az észak-amerikai kalmár csekély mértékben veszélyeztetett faj.

Megjelenése

Az észak-amerikai kalmár hossza fejjel együtt 20 centiméter. Az állatnak van nyolc darab 5 centiméter hosszú karja, illetve két hosszabb fogókarja, melyeket 20 centiméterre tud kinyújtani. A két hosszabb fogókar, a zsákmány megragadásában játszik szerepet. Minden kalmár faj karjain tapadókorongok helyezkednek el, amelyekkel az állat szilárdan megragadhatja áldozatát. A karok között középen van a kalmár szája, a szarusodott „papagájcsőr”, amellyel széttépi a zsákmányát. Két jól fejlett szemével jól lát a mélyben is.

Egy irodalmi vonatkozás

„Egy darabig lebegett
a vízfelszín alatt,
majd lesüllyedt a mélybe.
Ilyeténformula megfulladt.
Később sem keresték, ok-
Kal már.”

~ Verne Gyula egyik, meg nem jelent könyvében

A meg nem jelenés oka: rosszul tördelt példányt kapott a kiadó főszerkesztője.

Életmódja

Az észak-amerikai kalmár rendszerint magányosan él. A párzási idényben viszont óriási rajokba verődnek össze. Tápláléka túlnyomórészt kishalakból áll. Az észak-amerikai kalmár 3x évig él. Ezalatt fogához ver minden garast.

Szaporodása

Az ivarérettséget 3x éves korban éri el. A párzási időszak márciusban van, a holdfényes éjszakák alatt. A kalmár 200-300 petét helyez el egy tömlőszerű burokban, minden nőstény körülbelül 20 ilyen tömlőt készít. A párzást követően a kalmárok hamarosan elpusztulnak. A kiskalmárok 3-4 hét múlva kelnek ki.

Rokon fajok

Az észak-amerikai kalmárt gyakran összetévesztik a két közeli rokonú kalmárfajjal, a dél-amerikai kalmárral, amelytől csak iránytű szempontjából, földrajzilag különbözik; továbbá könnyű összetéveszteni az európai vagy svájci kalmárral is, most már.

Forrás

Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.