Kommunizmus

Az Unciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hangosfilm süketnémáknak
A beépített ember hiteles portréja

Egy hazugság, ha elég sokszor mondogatják, igazzá válik. És viszont.

~ Lenin idézte Lenintől
(benne van a leninösszesben)
Krupszkaja meg csak tátogott könnybelábadt szemekkel, mondván: „Vlagyimír Iljics, galambocskám”.

„- Drágám Elvtárs, eszembe jutott egy új ötlet!
- Legyen, de ne csináljunk belőle rendszert!”

~ Marx és Engels párbeszéde


A kommunizmus lényegi alapja igen könnyen definiálható: odaadod a karórádat valakinek, aki ezért cserébe rendszeresen közli veled mennyi az idő.[1] Sajnos az eszme nagyságát a kor nem tudta értékelni, és mint a nagy géniuszok esetében, csak halála után értékelődött át munkássága. Addig is építeni kellett a proletárdiktatúrát, persze csak és kizárólag az elnyomott nép érdekében. Aki nem hiszi, annak utánajárunk!

Meghatározás[szerkesztés]

A kommunizmus eszméje volt Magyarország megmentője. A felszabadulás után csodálatos évek következtek, az emberek 45 éven át éltek boldogságban – egészen a rendszerváltásig.

A kommunizmus vezére Sztálin volt, aki bajusza alól mondta a dolgokat, az emberek itták szavait a nép nagy tanítójának.

A nagy Szovjetunió volt a kommunizmus őshazája, de már felbomlott. A boldogság kicsiny szigetei még megtalálhatók Észak-Koreában, Kubában, de már kihalófélben vannak eme remek helyek.

A kommunizmus végcélja az olyan társadalom, ahol mindenki képességei szerint ad hozzá a közöshöz, s szükségletei szerint részesül a közösből. A kommunizmus kifejlett formája esetében ez teljesen elképzelhető, hiszen akkora az embereknek már nem lesznek szükségleteik vagy nem fogják merni azokat elmondani, így a közös anyagi javak megmaradnak, amiből viszont azt következik, hogy termelni sem kell többet, így mindenki annyit fog aludni, amennyit képes.

Sajnos sok negatív pletyka is napvilágra került a kommunizmusról, de azokat köztudottan csak a nácik terjesztik.[2]

Története[szerkesztés]

Első fejezet[szerkesztés]

Lenin odacsap a kapitalistáknak. Korabeli propagandaplakát.

A kommunizmus régen kezdődött egy messzi-messzi Galaxisban. Vagyis sajnos nem. Mindenféle unatkozó, nagyszakállú emberek kezdték el a kommunizmust építeni. Igyekeztek azt egy ideális rendszernek megalkotni, amelyet nagyjából 1917-ig sikerült is betartani.

Az ideológia többnyire egységes volt, bár már előtte is voltak kisebb-nagyobb súrlódások. Ульянов elvtárs már ekkor is igen elemében volt és egy ügyes húzással a többséget nevezte kisebbségnek.[3] Persze ez nagyjából senkit sem izgatott rajtuk kívül, ámbátor ekkor még nem állt mögöttük pár tízezer tank és atomtöltet.[4]

1917-ben aztán kezdett rosszul alakulni az I. világháború a ruszkik számára, mert a magyar elit biciklishadtestek már Kijev környékén gyülekeztek, onnan pedig már csak köpésre volt a főváros, Szentpetyaburg.[5] Ekkor az oroszok egy nagy húzással megdöntötték a cár atyuska hatalmát. Ám mivel Россия anyácskának új szerető kellett, így igencsak megszaporodtak a belső konfliktusok. Az orosz politikai élet ekkor még igencsak gyerekcipőben járt[6], így a probléma egyedi megoldást kívánt.

Végül novemberben bekövetkezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom[7], amely legalább annyira volt Nagy, Szocialista és Forradalom, amennyire Októberi, és létrejött a Szovjetunió (Inglisül: For dö mádörlend!). Később ez lett a kikelet és a hazaszeretet ünnepe: mindenkinek ki kellett vonulnia, pedig hazaszeretett volna menni.

Harmadik fejezet[8][szerkesztés]

Иосиф Виссарионович Сталин

Így tehát az ellenforradalmi, reakciós erők csúfos vereségével értek véget a ’20-as évek. Sajnos Ilijics elvtárs időközben bebábozódott bebalzsamozódott és remeteként a kriptájába vonult, hogy ott elmélkedjen az ideológia jövőjéről. Azért a szelleme velünk maradt még olyan hetven évig.[9]

Ekkor került a színre Sztálin elvtárs, a nép nagy barátja.[10] Sztálin elvtárs eltörölte a vezetésbe beszivárgó imperialista láncos kutyák által népre erőltetett törvényeket és a helyére a tervgazdasági rendszer került. Az alapelv egyszerű volt: „megtervezzük mi kell neked, elvtárs, de ha mégsem, akkor szorri.”

Természetesen a békés kommunista államot mindenki le akarta rohanni (vagy minimum tervezte), ezért a béke iránti odaadó szeretetét a nép értelmetlen fel-alá vonulgatásokkal és komplett páncéloshadosztályok legyártásával jelezte. Persze az imperialisták lejáratókampányokkal kívánták a nép hatalmát gyengíteni. Ezért a nép egyik bölcs gondolkodója, Szputynik elvtárs[11] - a Szovjetunió Hőse érdemrend tízszeres és a Lenin Békedíj ötszörös birtokosa, a Gulág háromszoros látogatója - forradalmian új rendszert talált fel. Ötlete egyszerű alapokon nyugodott: egy olyan tudástár, amely minden ember számára elérhető és amely a világ minden tudását tartalmazza. A benne lévő tartalmat kizárólag szibériai IP címmel lehetett volna szerkeszteni és a felkerült tartalom több komisszár és cenzor asztalán is végigfutott volna.[12] A rendszernek a Vörös Enciklopédia nevet adta[13], amely szinusz x-szel osztva egyenlő Wikipédia.[14]

A lényeg azonban, hogy a szocialista béketábor békésen haladt a szocializmus világbékéje felé, amely idilli képet csak átmenetileg, néha-néha tört meg egy-egy kisebb háború, amely újabb milliókat vezetett a boldogság felé vezető úton. A dicsőséges Szovjetuniót elsőként Mongólia követte a rögös kommunizmus útján. Bár volt még néhány terv az ideológia exportálására, valahogy mindig „Vissza a feladónak” minősítést kaptak.[15]

Negyedik fejezet[szerkesztés]

Amelyben Tavaris Sztálin megmenti a világot a fasiszták ármánykodásaitól.

Superman, a gaz imperialisták lakája fasiszta karlendítéssel menekül a nép haragja elől.
Joszif Visszarionovics Mario, Sztálin elvtárs elfeledett ikertestvére

Karjegyzet[szerkesztés]

Láb.gif Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
  1. És ha nem adod, akkor mocskos kulák (több darab kula?) vagy. Vagy minimum hazaáruló krém. De az is lehet, hogy sajtos omlett.
  2. Akárcsak a sertésinfluenzát.
  3. A politikusok már akkor is nagyon rafináltak voltak. Azóta még jobban azok. Mi lesz itt száz év múlva?
  4. Bezzeg ötven évvel később…!
  5. Legalább is orosz mértékekkel.
  6. Értsd: nem küldték a másként gondolkodókat hidegebb éghajlatra, hogy legyen jó sok idejük gondolkodni
  7. Ki érti ezeket a ruszkikat? Biztos a sok vodka hatása!
  8. A második fejezet csupán imperialista propaganda, ezért töröltük.
  9. Állítólag a Szellemirtók című filmben is vendégszerepelt.
  10. Minek ide ellenség, ha az embernek ilyen barátai vannak?
  11. Később még műholdat is elneveztek róla!
  12. Szegény, ha tudta volna, hogy később ezt egyes balgák ingyen és bérmentve is megteszik a szabadidejükben!
  13. Ennek rövidített változata a Mao Cet-Ungvár által kiadott Kis Vörös Könyv
  14. Tehát hogy is van ez az izé a szerzői jogokkal, kedves Jumbo?
  15. Bár először általában az Észak-sarkra küldték őket. A pingvinek legnagyobb bánatára.