Mohács
„Amit egyszer és mindenkorra kikérek magamnak: »Több is veszett Mohácsnál.«”
„Nekünk Mohács: kell!”
„Sosem jártam Mohácson.”
Mohács is csak egy .... a nagy Duna mentében.
Fekvése[szerkesztés]
A Somogytól délre található. Pécstől mindössze 40 kilométerre élneki.
Története[szerkesztés]
Régészek a környéken talált szotyolahéjak vizsgálata alapján arra következtetnek, hogy az ember vagy valami hasonló már az őskorban letelepedett és nem is akart nagyon felkelni azóta. A kutatók szerint itt is tapasztalható a megnövekedett gravitáció hatása, amelyet egy közeli fekete lyuk okozhat. Mások szerint a pécsi fejekben tapasztalható vákuum szívóhatása tapasztja az embereket a mohácsi dombok oldalához. Mármint a szerencsésebbeket, akik a dombok védett oldalán vannak. [1]
Mohácstól délre, a mai Kölkeden – nem messze Anyádtól – volt a római határvonal egyik állomáshelye.
A települést először 1093-ban említik egy korabeli rendőrségi feljegyzésben, amikor egy fehér musztánggal lovagló férfi túllépte az ötven kilométeres sebességhatárt. [2]
A kis falu lakói a pécsi püspök jobbágyai voltak, (gyengébbek kedvéért: parasztok). A környéken állattartás, földművelés, halászat és igen masszív ivászat folyt. A 15. század közepén a kutatások szerint körülbelül 800 lelket számlált, de voltak élő emberek is. Az erőteljes déli és kora délutáni török terjeszkedés miatt a várost kosárpalánkkal erősítették meg, ami ugyan pár percre megállította a csodálkozó janicsárokat, azt találgatva mi a nyavalya lehet az a lyukas halászháló ott fent a magasban, de nem nyújtott komolyabb védelmet a mohácsiak számára.
A település határában lezajló 1526. augusztus 29-i tragikus kimenetelű magyar-török meccs veresége után, – vagyis miután kiderült, hogy teljes lemezpáncélban még a király sem ússza meg a vízbefulladást–, a törökök a várost elpusztították. [3]
A török időkből származik a busójárás szokása, amellyel a helyiek arra az eseményre emlékeznek, amikor pár pilisborzasztói szakállas nő betévedt az újjáépített városba, és látványával azonnal kiűzte a törököket.
Továbbá Mohácson lett volna a Paksi Atomerőmű, ha meg nem ugatta volna egy láncos kutya.
Mohácsi vész[szerkesztés]
Magyar átok; balsors: (törökül: Mohaç savaşı vagy Mohaç meydan savaşı): 1526. augusztus 29.
II. Lajos (1506 – 1526), a Jagelló-házból való magyar és cseh királyi herceg, 1508-tól Magyarország és 1509-tól Csehország királya, akinek vajmi kevés köze volt bármi betlihez, Mohács nemzeti hőse. Dicsőséges csatavesztésének örök emléket állító lovasszobra a Csele patakban tekinthető meg.
Lásd még Mohammed Mohammed.
Busó[szerkesztés]
A busó a yeti mohácsi megfelelője. Mohács lakói népszámlálási adatok szerint zömmel a busók. A busók leginkább járnak. Gyalog. De nem ez az egyetlen, ami megkülönbözteti őket a politikusoktól. A busójárás sokác eredetű. A sokácok (miképp a bunyevácok is), szláv eredetűek. A szlávok ember eredetűek. Az ember pedig majom eredetű.
Híres mohácsiak[szerkesztés]
- Mohács bácsi, a törpe.
- Kocsuba Elemér, magyar műkorcsolyázó, gyógyszerész, zongora- és orgonaművész. Különösen a nevéért szeretjük. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Kocsuba_Elem%C3%A9r)
 Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
|
- ↑ Akik a rossz oldalra tévedtek, nos számukra van egy jó hírünk: ÜDVÖZÖLJÜK MEDITERRÁN JELLEGŰ VÁROSUNKBAN, ahol az év 365 napjából vagy 400-ban szakad az eső, vagy a plasztik dongó tenor énekel.
- ↑ Természetesen azonnal lenyilazták, akkoriban nem hittek a büntetőcédulák erkölcsformáló erejében.
- ↑ Ugyanis egy fatális tévedés folytán összekeverték Péccsel.