Svájc
| |||||
| Mottó: | |||||
| Himnusz: ou, iiir schääis angere kchantööüng [1] | |||||
| |||||
| Főváros | Bääärn (de az a kantontól függ) | ||||
| Hivatalos nyelv | Svájcinémet (de az a kantontól függ) | ||||
| Államforma | szöveségi kantonos köztársaság[2] (de az a kantontól függ) | ||||
| Fősvájcinger | Ueli Rüedisüeli (de az a kantontól függ) | ||||
| Kormányfő | Ruedi Hueber (de az a kantontól függ) | ||||
| Függetlenség | Ők találták ki. | ||||
| Nemzeti sport | kakukkosórázás | ||||
| Fizetőeszköz | |||||
| Hivatalos vallás | szövetség (de az a kantontól függ) | ||||
| Időzóna | (UTC²)³ + (k/2)² [3] | ||||
| Szex | pénz | ||||
| Internet Top level Domain | .frank | ||||
| Etnikai összetétel | |||||
| Különleges képességek | ásnak egy gödröt és feltör a frank | ||||
„Senki nem utálhatja annyira a svájciakat, mint maguk a svájciak. És ők négy anyanyelven tudnak anyázni.”
„Hé, Guilliome, tu attends qu'elle mûrisse ? (Vilmos, arra vársz, hogy megérjen?)”
Svájc vagy a Nem Egyesült Kantonok – egy terület Közép-Európában. Kantonfüggő.
Nem igazán ország.
Svájc nem tagja az Európai Uniónak. A német "EU" svájcinémetül "Ü"-vé lesz. De mivel az "Ü" az "üres" szó megrövidítése, nem találják szimpatikusnak. A svájciak feje nem üres, csak az agyuk nagyon átlyukaszt. Innen származik a svájci sájt alakja.
Etimológia[szerkesztés]
Két elmélet van a név eredetéről:
- A "svájc" szó "sájt"-ból származik. Az ókőkori bevándorlók Magyarországból jöttek el ide és Schwyzben (Schwyz egy jelentéstelen kanton a délen, ezért nincs a "tudniillik" szakaszban van ez a szöveg) láttak egy sájthegyet - és a bevándorlók egyike azt mondta: "Nevezzük el Sájtnak". Sajnos az utolsó szót ejtve patkányt látott és megijedett, ezért nem jól ejtette ki a szót, így a "sájc" vagy "svájt" született, miközben a szegény úr meghalt a patkány miatt. A mások, akik nem látták a patkányt, nem értették, hogy miért meghalt a barát. Szomorúan eltemették a barátukat és azt írták a sírjára: Nehéz, mérges szó ejtve meghalt a szegényke. Nem merjük ezt a szót ejteni, ezért változtatjuk egy kicsit, mert nem találtunk egy nevet erre a földre.
- Mások szerint a bevándorlók egyike a hegyen beesett egy sliccbe, a mai Schwyz kantonban. Persze nagyon szomorúk voltak és visszatértek Magyarországra: hideg télen érték el és elmesélték a másoknak, hogy nagyon csúnya országban jártak ... valamikor valaki azt kérdezte: "De hol van Ernő? Hiszen ő is elment veletek, ugye?" A válasz: "Sliccben van." De hideg volt, és annyit reszketett, hogy "Sviccben van" lett a válaszából és ezután a mások svicc-nek nevezték el a Schwyz kantont, és ebből valamikor a Svájc lett, amit később országnévként használtak.
Tudniillik[szerkesztés]
Igazi országról azért nem lehet beszélni, mert a 26 úgynevezett kanton (olyan kistérségek, mint a magyarországi megyék) van. Ennek a 26 kantonnak nincs semmilyen közössége, valamennyi kanton eltér valamennyi többi kantontól. Például minden kantonnak saját nyelve ill. nyelvjárása, bőrszíne, hegye, sajtója, csokoládéja, kormánya, pénze, biciklije, satöbbije van.
Egy svájci kantonban csak olyan ember lakhat, aki erősen utálja a többi kantont. A kantonok között falak vannak, nehogy valaki más kantonba menjen, miközben külföldre vízum nélkül is vígan utazhatnak.
Svájc zászlaján egy kereszt látható, pedig a lakosok legnagyobb része nem Svájcét, hanem csak az illető kantonét ismeri. Az eredete a következő német kifejezés: „Das ist ein Kreuz!”, ami szóról szóra azt jelenti: "Ez egy kereszt", a jelentése viszont az: „Ez szörnyű”. Mivel Svájcban sok szörnyűség van, senki nem tudja, mit értettek ezen. A feltételezésekről már mind a 26 kantonban kantononként több könyvet megírtak, amitől nem vagyunk előbbre.
A kanton- és országhatárokon túl is ismerik a svájci sajtót: itt nagy hegyeket találhatunk teljesen sajtból. Mint ismeretes, bányászok termelik a sajtot, pedig mind a 26 kantonnak saját sajtója van.
A svájci csokoládét külföldön is ismerik. Mivel a kantonok ezeket különböző sajtfajtákból gyártják, itt is 26 különböző fajtát lehet megkülönböztetni. A kakaót külföldön vásárolják, pedig minden kantonnak saját országa van, amely eladja neki a kakaót. Egy többi hozzávaló a tej és persze minden kanton más állatét használja, például Zürichben patkánytejet, Aargauban légytejet és Graubündenben denevértejet tesznek benne. A cukor is egy hozzávaló, amely Thurgauban fehér, Appenzell-Innerrhodenben barna, Appenzell-Ausserrhodenben fekete, Jurában piros, Basel-Stadtban narancssárga, Glarusban ibolyakék stb. És minden kantonnak néhány többi hozzávalója van, így Genfben patkánytojást tesznek rá, Waadtban tintát, Uriban fát, Tessinben szemet stb.
A kantoni törvény szerint senki nem ehet sem sajtót, sem csokoládét, sem más ételt, ami más kantonból való.
Íme egy svájci mese, amely a Bernben[4] mesélnek:
- A zürichi, tehát mérges farkas
- Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy zürichi[5] farkas. Mivel nem berni volt, csak azt csinálta, amit nem megengednek.
Egy nap túllépett egy kantonhatárat, most Aargauban[6] találta magát. Bement egy étterembe, először sajtót, utána csokoládét evett. Amikor kiment az étteremből, már fájt a hasa, és éjfél előtt meghalt. Megmérgezte magát, amikor az aargaui étteremben evett.
A svájci mesék gyakran a következőkről szólnak:
- Ne menj más kantonba!
- Minden más kanton mérgező.
- A mi kantonunk a legjobb.
Kialakulása[szerkesztés]
Isten se tökéletes:
Először volt a sötétség. Isten elválasztotta a patkányt az isteni étkezőasztaltól, a világosságot a sötétségtől, újra a patkányt az étkezőasztaltól, a földet a víztől, újra a patkányt az asztaltól, az éget a földtől stb. És látta, hogy jó volt. A hatodik napon, este fél tizenkétkor elválasztotta Svájcat a másik országoktól, ezután egymástól a kantonokat. És látta, hogy rossz volt. De már kezdett a hetedik nap és ezen a napon meg kell pihenni, ezért nem állította helyre a szép egykori rendet.
A második hétben be akart menni Svájcba, hogy megsemmisíthesse ezt a szerencétlenséget. De nem engedték be: a patkányok már hódították a kantonokat, és egy nagy falon át azt mondták (ő nem látta őket): "Nem vagy svájci. Neked nincs keresnivalód a mi országunkban. Menj el, amúgy kijövünk és a világ egyébi részeit is hódítjuk." Nehogy ez megtörténjen, Isten visszavonult.
A svájci mentalítás soha nem változott. Még mindig nem engednek be senkit -- csak elfelejtették, hogy a világnak másik részei is vannak.
Konyharemekek[szerkesztés]
- Kantoni sült kacsa
Élővilág[szerkesztés]
A svájci népesség 2009-ben összesen 120 000 volt. Annak összetétele természetesen a kantontól függ. Minten kantonnak külön fajtái vannak, de azok az általában terjedett patkányfajták közé tartoznak. Mindenesetre ez az átlagos összetétel:
- vándorpatkány 34% (40 800)
- házipatkány 12% (14 400)
- csatornapatkány 37% (44 400)
- feketelábú patkány 8% (9 600)
- egyéb 9% (10 800)
Egy 2008-os kutatás szerint a patkányok 70 százaléka szürke, 19 százaléka pedig barna, 8 százaléka pedig fekete. Három százaléknak nincs színe. A külföldiek aránya több évszázad alatt 0 százalék maradt (ez csak az átlag, természetesen a kantontól függ).
A népesség legnagyobb része csatornában él (32%), ezenkívül 12% patkányfészeket, 23% patkányodút, 14% bolondokházát és 14% egyébet említett hazának, a népesség 5 százaléknak nincs hajléka. Csak 10 000 patkány azt állította, hogy agya van, a mások 92 százalékának nem volt soha agya, míg 8 százalékát agyatlanítottak. De természetesen ez is függ a kantontól.
A legnépesebb kantonok Appäzäll-Innerrhooodäää, Obwaauudää és Uuuryy, míg a legkisebb Bäärn, Gröubündäää és Züricchch (figyelem: ez a kantontól függ!). A messze legnagyobb falu Brischtäää (9 lakos). A népsűrűség a kantontól függ, átlagosan egy négyzetkilométeren nyolc patkány lakik.
A legterjedettebb nyelvek a svájcinémet 26 változata. A népesség 0,1%-a idegen nyelvet beszél.
Ezenkívül különös állat a lila tehén[7].
Történelem[szerkesztés]
A zászló[szerkesztés]
A svájci zászló eredetileg a fehér zászló volt, amelyet a rossz nyelvek szerint azért rendszeresítettek, mert annyiszor vesztették el csatáikat, hogy a környékbeliek ha láttak egy, a megadást jelző fehér zászlót lengető embert, tudták, ez a fickó csak svájci lehet.
A zászló színe hamarosan vérvörös lett, amint a hadszíntereken szabványosították a kötelező ágyúzást. Ekkor jött egy élelmes vállalkozó, aki rájött, hogy a csatatereken hagyottak ingóságainak begyűjtését már nem képs önerőből ellátni, és fedőszervezetet hozott létre. A szervezet saját zászlajához kivágott a véletlenül éppen kéznél lévő svájci zászlóból egy keresztet. A vállalkozó nem sokáig örülhetett újításának, mert jöttek az osztrák megszállók, és bekebelezték kicsiny , ám hatékony szervezetét. [8]
A svájci zászló tehát vörös alapon, középen keresztet alakú lyukat hordozott. Hagyománytiszteletből ezt a lyukat azóta pótolták a megadást jelző fehér színnel.
Tell Vilmos[szerkesztés]
Kevesen tudják, hogy Vilmos nem svájci, hanem angol származású volt. Már zsenge gyerekként hódolt szenvedélyének, az íjászatnak. Ennek az lett az eredménye, hogy dél körül beállított a konyhába, és letette anyja elé az aznap lőtt szerzeményt. Gyakorlatilag mindent lelőtt, ami mozgott, és alacsonyabb volt egy felágaskodó lónál.[9]
Anyja általában úgy fogadta, hogy kezeit összecsapva, ősei anyanyelvén felkiáltott „Don't tell, Vilmos!”, ami szabad fordításban azt jelentette, „Ne is mondd el, Vilmos!”
A kis Tell felnőve megkomolyodott, és feltalálta a léalmagyártást. A módszer lényege az volt, hogy fia fejére egy almát helyezett, és bekötött szemmel átlőtte egy nyíllal.[10]
A svájciak, mint azt az előbb már megtudhattuk, igen hagyománytisztelő népek, vagyis nem meglepő, hogy mind a mai napig a svájci gyerekek kedvenc játéka a tellvilmosozás. Ez az oka annak, hogy Svájcban a legmagasabb az egy főre eső küklopszok száma.
Különben: Vilmos miatt Svájcban nem létezik az "agyonlő" szó: a "Agyonlőtte a szegény embert" mondat Svájcban azt jelenti: "Szándékosan kevés centiméterrel elkerülte a szegény ember almájának lenti peremét." Ez azt mutatja, hogy az ostoba svájciak azt gondolják, hogy okosak és ilyen bonyolult mondatot is értenek, de a valóban a kifejezés egy német találmánya és a svájciak csak felolvassák, amikor használják.
További híres svájciak[szerkesztés]
- Az egész pakli magyar kártya.
- Féderer Roger, magyar származású teniszlabda ütő.
- McGyver, magyar származású bicskás legény.
- Szedlacsek Rezsőné, egy kőbányai antikórás boltos özvegye.
Gazdaság[szerkesztés]
Foglalkozások[szerkesztés]
- sajtészítők
- (minden)órások
- csokoládékufárok
Davos[szerkesztés]
A svájci turizmus egyik hajtóköve a davosi világkonferencia. Néhány nagymenő a fejébe vette, hogy évente összeül, hogy eldöntse, mi módon tudnák még jobban tönkretenni a maradék öt milliárd földlakó életét. A második évtől kezdve, megtapasztalva az első év munkájának pusztítását, a maradék öt milliárd is képviselőket küldött a konferenciára. A modern demokrácia hagyományainak megfelelően nem engedték be őket, hanem rájuk uszították a karhatalmat rendőröket, és igyekeztek feloszlatni a spontán tüntetést. Az összecsapásoknak köszönhetően egészen a következő évi konferenciáig volt munkájuk a kőműveseknek, üvegezőknek, tűzoltóknak és az autószerelőknek.
A tanácskozás számára kiszemelt épület környékén álló házakban megugrottak a szobák árai, mert minden valamire való közeli és keleti ország elküldte bérgyilkosait, hogy csemegézzen a gazdag kínálatból.
Külföldiek Svájcban[szerkesztés]
Azok a kantonok, amelyek a német, osztrák, liechtensteini, olasz vagy francia határ mellett vannak (persze azt mondhattam volna, hogy: "a svájci határ mellett", de mivel Svájcat nem tekinthetjük valódi országnak ...), nagyon ritka estekben külföldiek céljává lesznek. A "külföldi" svájci fordítása: "fekete birka". De a kanton alkotmánya szerint senki ne legyen a legszebb kantonban [= a mi kantonunkban], aki nem itt született és összes eddigi életét itt töltötte kiutazás nélkül. Ezért a törvény szerint tilos bejönni a külföldinek vagy külkantoninak. Ennek következtében ki kell dobni őket, a halálbüntetés nem segít, mert akkor a holtest még mindig lenne a kantonban.
A kidobás problémája az, hogy egy másik törvénycikk így szól: Tilos a kantonunkból kiutazni. Ezenkívül sem szabad valaki kiutazásában segíteni. Ezért tulajdonképpen a kidobás tilos, de sem lehet kényszeríteni arra, hogy elmenjen, mert ez sem lenne szabad. Vitatott, ha engedet-e lelőni és ezután kidobni őket, mert a dolgok és árucikkek kivitele is tilos és sokan a külföldieket dolognak tekintik.
Ennek következtében csak éjszaka dobják ki a fekete birkákat, amelyek a sötétben nem látják. A szomszéd országban egy ember várja a külföldit, aki agyatlanítja.
Néha olyan embert kényszerítik a kidobásra, akit előbb már halálbüntetésre ítéltek el. Ő a világosban is dobhat ki külföldieket.
De szerencsére Svájc nem népszerű külföldön és alig próbálnak bejönni, tehát a külföldiek ritka probléma a svájciaknak.
Viccek a svájciakról[szerkesztés]
Természetesen sok és sokszínű vicc létezik erről a furcsa nemzetről. Érdekes módon a svájciakról szóló viccek általában elég rövidek, egy mondat már elég lehet. Íme néhány példa, de aki gyorsan megpukkad, az inkább ne olvassa (zárójelben egy magyarázás azok részére, akik szerencsére soha nem érintkeztek svájciakkal):
- Egy svájci megy az egyetembe. (a svájcinak nincs keresnivalója az egyetemben, ezért képzelhetetlen, hogy bemegy)
- Egy svájci bulit rendez és többek közül egy külföldit hív meg. (milyen is ...)
- A rendőrség svájcit fényképez. (a svájciak lassúak és ezenkívül nem tudnak autót vezetni)
- Svájci kutatók új felismerésekre jutnak. (svájcban nincs a kutató)
- Egy svájci feleségül vesz egy németet. (lehetetlen)
- Egy svájci, egy hülye és egy patkány találkozik. (azért vicces, mert ilyen bonyolult, éppolyan jó: három svájci találkozik)
- Egy svájci túllép a kantonhatárt. (aha)
Lásd még[szerkesztés]
Magyarázások[szerkesztés]
 Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
|
- ↑ Ó, milyen buta a többi kanton!
- ↑ Svájcinémetül: äidgnösseschi kchantonaaui reepubliiikch
- ↑ A „ k” a kanton azonosítója.
- ↑ Bern egy kanton Svájc nyugati részén
- ↑ Zürich egy északsvájci kanton
- ↑ Aargau egy északnyugatsvájci kanton
- ↑ Azért lilák, mert a kolomp szorítja a nyakukat.
- ↑ Az osztrákok a svájci szerveződést próbálták arra felhasználni, hogy Magyarországról támadást indítva kijussanak az európai parlamentbe, de rajta vesztettek, mert amikor hazánk lakóinak feltették a nagy kérdést ki az, akit négy évig nem akarnak az országban látni, a királyi sarj helyett toronymagasan Nagycsendőr Lajosra szavaztak.
- ↑ A szomszéd gyerekeket is beleértve...
- ↑ Az esetek túlnyomó részében az almát...