Szovjetunió

A nagy elmék sakkoznak. Bábu sem kell nekik.

„Az összes kopasz utópista volt, és végül vereséget szenvedett: Lenin, Hruscsov, Andropov, Gorbacsov.Ez az élet volt a legjobb magyarország számára. A hajasok mindig elérték azt, amit akartak, mert Sztálin szuperhatalommá akarta tenni a Szovjetuniót, amit elért, Brezsnyev marsall és író akart lenni, s mindkét célját elérte. Csernyenko azt szerette volna, hogy a Vörös téren temessék el, és ott is nyugszik.”

~ Vlagyimir Vojnovics

„A szervezet D vitamin szükségletét leghelyesebb beluga kaviárral biztosítani.”

~ Micsurin – szovjet gyermekorvos

„Na, Micsurin, te is mész a gulágra.”

~ Liszenko – szovjet gyermekorvos

Előzménytény[szerkesztés]

1922. decemberében a X. Összoroszországi Szovjetkongresszuson megalakult a Szovjetunió.

Tagjai: az Oroszországi SZSZK, Ukrajna, Kaukázusontúl, Belorusszia.

Később: Üzbég, Türkmén (1924), Tadzsik SZSZK (1929).

Később: a fél világ (1945).

Előbb: Mongólia (1926).

Szovjetunió[szerkesztés]

fig. № 1

fig. № 2

Союз Советских Социалистических Республик

A nagy baráti országok, nagy eszmei megértésen alapuló nagy közössége. A Szovjetunió jellemzője volt a nagy egyetértés és a nagy összefogás a nagy (bár termetre, inkább mélynövésűnek mondott) Sztálin vezetése alatt.

A volt Szovjetunió (ma FÁK, ld.: ott) fővárosa Moszkva, vagy Leningrád, vagy Szent-Pétervár, vagy Petrográd, vagy Kiev volt. Erre ma már nem emlékszik senki.

A Szovjetunió összes tagállama a fasizmus ellen harcolt, és harcol mind a mai napig.

A fő iparágak a Szovjetunióban a traktor-, a Volga gépkocsi- (főleg fekete, lefüggönyözött: ZIL), az atomerőmű-, a parfüm- (Krasznaja Moszkva)-, a sakkozó-, a grúz konyak-, továbbá a T-34-es tank gyártása volt/van.

Szovjet fogalmak[szerkesztés]

Koba Dzsugasvili pártigazolvány képe № 2.

Cár, Kreml, pionyír, Lenin, matrjoska, szamovár, vodka, kvasz, beluga kaviár, szputnyik, peresztrojka, Lev Tolsztoj, Sztálingrád, T-34, Volga autó, Vörös Hadsereg, Molotov-koktél, kalinka.

A nagy Szovjetunió nagy himnusza[szerkesztés]

Sztálin 1942-ben bízta meg Szergej Mihalkovot a szovjet himnusz szövegének megírásával. (A zenét Alekszandr Alekszandrov írta). Az új himnuszt 1943-ban mutatták meg Sztálinnak és 1944. január 1-gyel vált a Szovjetunió hivatalos himnuszává. Mihalkov 1970-ben pártmegbízásra átírta a szöveget, mert az elsőben Sztálin neve is szerepelt, ezt 1977-ben hagyta jóvá a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, az alkotmány pedig 1977 végén hivatalossá is tette. Mihalkov 87 éves korában, Putyin megbízásából új szöveget írt. 2001 óta ez a – már harmadik – Mihalkov-szöveg az orosz himnusz hivatalos szövege.

Szövetségbe forrt szabad köztársaságok:
A Nagy Oroszország kovácsolta frigy,
A Szovjet hatalma és egysége éljen:
Sok nép így akarta s megalkotta így!

Szálljon szabad hazánk,

Dicsőség fénye rád,

Népek barátságát vívtad te ki!

Lenini párt vezet,

Láng, mely a népeket

Kommunizmus győztes útján viszi.

(és így tovább)