Taksony
| |||||
| Mottó: Ursus non ludibrio | |||||
| Himnusz: Carmen rusticum | |||||
| |||||
| Főváros | Taksony | ||||
| Régi főváros | Mindig is Taksony volt | ||||
| Hivatalos nyelv | magyar, német | ||||
| Hivatalon kívüli nyelv | taksonyi | ||||
| Államforma | Városállam | ||||
| Függetlenség | Magyarországtól független, 2008 óta. | ||||
| Nemzeti sport | szinkronúszás | ||||
| Fizetőeszköz | Takony | ||||
| Hivatalos vallás | Hinduizmus | ||||
| Etnikai összetétel | taksonyiak, magyarok, németek, cigányok | ||||
| Különleges képességek | Az uralkodó ki képes tiltani embereket, ha túl sok pénzzel tartoznak az országnak | ||||
Taksony (németül: Taks) Dunamenti független városállam Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járásban. Egyesek nagyközségnek tartják, de ez mítosz, smafu, valójában szuverén városállam, független közigazgatása és kormánya van Magyarországtól. Nem tagállama az Európai Uniónak vagy a NATO-nak sem, azonban Spártával kiváló diplomáciai kapcsolatot ápol.[1]
Történelme[szerkesztés]
Szent István unokájának, Taksony fejedelemnek (931-973) a birtoka volt, akit állítólag itt temettek el, s később I. András bátyját, Leventét is. A 19. század elején bontották le az Hugenota korban épített templomát.
Villa Fetens[2] alakban 1269-ben említik. 1283-ban a Nyulak-szigeti apácák kapták meg.
A török hódoltság alatt több embert is elvittek rabszolgálnak, és több szomszédos nagyközséget (például: Dunaparasztit) is elfoglaltak a törökök, azonban Taksony annyira silány helynek tűnt, hogy nem foglalták el a török hódítók — ekkor kezdődött a független taksonyi identitás.
1754 óta a budai klarissza apácáké, feloszlásuk után (1782) a vallásalapé lett. Az apácák főleg buddhisták voltak, ők szorgalmazták, hogy taksony vagy India gyarmataként, vagy önálló országként működjön.
Taksony az első világháborúban[szerkesztés]
Az első világháború idején Taksony egy semleges ország volt, amelynek gazdasága a háború idején virágzott, mivel sikeresen exportálták az élelmiszert és a fegyvereket az ellenséges táborokba. Azonban a háború után az ország gazdasága elkezdett hanyatlani, és politikai instabilitás alakult ki az országban.
Taksony a második világháborúban[szerkesztés]
Függetlenség, újra[szerkesztés]
A második világháború előtti években Taksony politikai vezetése a Német Birodalommal kötött szövetségi megállapodást, és ígéretet tett arra, hogy támogatni fogja a németeket a háborúban. Azonban, amikor a háború kitört, Taksony megtartotta semlegességét, és nem lépett be a háborúba.
Ez azonban nem akadályozta meg a németeket abban, hogy Taksonyt megszállják. A Lebensraum program keretében a németek úgy döntöttek, hogy Taksony gazdag természeti kincseit és területeit használják fel saját előnyükre. A németek megszállása idején a Taksony népe ellenállást tanúsított, de a németek brutális módszereket alkalmaztak a lázadás elfojtására.
A németek azonban nem tudták teljesen elfojtani a Taksonyban élő népek ellenállását, és az országban alakult ki egy ellenállási mozgalom, amely a háború után folytatódott. A háború után Taksony az újjáépítési folyamatban részt vett, és az ország gazdasága fokozatosan helyreállt. Az országban jelenleg békésen élnek különböző etnikai és vallási csoportok, és Taksony egy fejlett és virágzó ország lett a Közép-Európai régióban.
Taksony az amerikai függetlenségi háborúban[szerkesztés]
Az apácák kérésének végül engedett Orbán Viktor, Magyarország leghíresebb táncművésze és énekese, ezért Taksony szuverén állammá vált 2008-ban.[3]
Népessége[szerkesztés]
Hol ennyi, hol annyi — a népesség nagy része Azariah magyar előadó Palacsintafesztiválját támogatja megélhetési szinten.[4]
A 2012-es népszámláláson 5 százaléka magyarnak, 6 százaléka cigánynak, 30 százaléka németnek, 54 százaléka pedig taksonyi nemzetiségűnek mondta magát.
Földrajz és közigazgatás[szerkesztés]
Egyetlen települése és fővárosa egyben Taksony. Itt működik a Taksonyi Regionális Falugyűlés, a 30 idős fehér férfiből álló testület, akik évről évre a korrupciós pénzek elosztásáért felelnek. A ̶f̶a̶l̶u̶ városállam élén a király áll. A királynak kitiltási joga van, sokan túl sok pénzzel tartoztak a király(nő)nek, ezért kitiltásban részesültek a városból.
Látványosságai[szerkesztés]
- Taksonyi Libafesztivál
- Bolt
- Kocsma
- Polgármesteri hivatal
- Állomás
Lábjegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Erre még forrás is van: Gödény György: A polisok és városállamok világának világa (Taksony Nemzeti Könyviadó Vállalati Felügyelőbizottság, Taksony külterülete, 1776, ISBN 963-9191-11-6)
- ↑ Magyar fordítás szerint: büdös falu.
- ↑ Erre is van forrás:Tolnói István, Kovács Dolores, Németh György, Alföldi Kis-Nándor Zsolt: Takonyi történelem – a kezdetektől Kr. e. 30-ig és a függetlenség kora, Budapest, 1969, ISBN 69-69-69-69
- ↑ Ha tudod, akkor tudod, ha nem keress rá - nem szép látvány.