Tranzisztor

A tranzisztor egy háromlábú állat.

Indoklás

Az a tény, miszerint a tranzisztor egy háromlábú állat, időtlen idők óta ismert a népi költészetben. Igazolásul álljon itt egy magyar népdal (lejegyezte dr.prof.habil.csc.dsc. Kandó K.):

A tranzisztor egy háromlábú állat,
Beforrasztom mind a három lábat,
Begerjed az erősitő mégis.
Mehetek a pótmérésre én is!

Szinuszjelnek négyszögjel a párja
Az áram a feszültséget váltja
90° a fáziseltérés!
El van b** már az egész mérés!

A rendszertani besorolás 1.

A tranzisztor pontos rendszertani besorolása vitatott. Egyes szerzők szerint a tranzisztorok családja az elektrállatok országába, a szilikoidák törzsébe, az aktividák osztályába (szemben távoli rokonával, a diódával, amely a passzividákhoz tartozik), a háromlábúak rendjébe tartozik, és legalább két nemzetség tartozik alája több fajjal. Ezen fajoknak közös jellemzője a három lábbal rendelkezés, bár mutáns egyedek előfordulnak (ezeknél az ún. MÁS-FET-eknél azonban gyakori, hogy a negyedik lábukat valamelyik másikhoz szorosan odarögzítik, hogy mutáns voltuk ne tűnjön fel).

Alapvető megállapításunkat, miszerint a tranzisztor egyrészt háromlábú, másrészt állat, empirikus úton bármely zooelektrológus hallgató igazolhatja a második féléves Villamos Állatok és Növények I. mérés során.

Első lépésben be kell szerezni egy vizsgálható állapotban lévő egyedet (itt vigyázni kell arra, hogy az egyed ép állapotban legyen, a mérésben járatlan elsőéves hallgatók igen gyakran számolás közben letörik egyik-másik lábát a tranzisztornak, ezzel félrevezetve a következő mérőcsoport tagjait). A lábak számolása igen egyszerű, sorban meg kell számolni, ha eljutottunk a kettőig, eggyel tovább kell számolni, s ameddig számolsz, az három legyen, se több, se kevesebb.

Második lépésben igazolnunk kell, hogy állatról van szó. Az állatokat köztudottan az különbözteti meg a növényektől, aki akarja hogy sajátos, gyakran nehezen kiszámítható személyiségük van. Ehhez már nem elég a puszta szemrevételezés, hanem a tranzisztort természetes környezetében kell helyezni. Mivel a tranzisztor társasági állat, szereti más fajokkal körülvenni magát (bár ez egyesek szerint igen perverz dolog), így főleg az ellenállattal és a kondenzátorral, de a jó működéshez elengedhetetlen a napsütés is, amit laboratóriumban a tápegység nevű állattal szimulálnak. Az ilyen fajokból összeállított környezetben (óvatosabbak savtűrő terráriumba teszik) hamar kitűnik a tranzisztor szeszélyes lelkivilága, miszerint is a többi fajnak csak bizonyos, igen specifikus kombinációival hajlandó együttműködni (de azt is csak a mérést végző egyén bosszantása érdekében). Nem megfelelő környezetbe helyezés esetén nemtetszésének indián füstjelekkel ad hangot (izé, füstöt). Még megfelelő környezetbe helyezve is állandó törődést, odafigyelést, játékot igényel. Túl kicsi ingerekre nem reagál, legfeljebb zajos lesz, a túl erőteljes ingerekre pedig torz kimenő jellel arckifejezéssel reagál.

A rendszertani besorolás 2.

Mesterképzésen résztvevő hallgatóknak a tranzisztor részletesebb rendszertani besorolását is megtanítják, néhány kivételezett eminensnek pedig még a tranzisztor nemzetségeit és fajait is megmutatják (biztonságos távolságból). A tranzisztorok családjának nemzetségei és fajai (a teljesség igénye nélkül):

• Bipoláris zavar tranzisztor családja

1. Bipoláris tranzisztor (bi-poláris, azaz két sarkú. A Földnek is két sarka van, úgyhogy egyesek szerint tranzisztornak is használható)

• Unipoláris (=egysarkú) tranzisztorok családja (ezek a rövidítés-mániájukról ismertek)

1. FET-ek alnemzetsége (Field Effect Transistor, vagyis mezeijelenség-tranzisztor)
   1. JFET (Junction FET, vagyis vasútielágazás-tranzisztor)
   2. MOS-FET (Metal-Oxid Semiconductor FET, vagyis rozsdás félkarmester tranzisztor)

• Egyebek alnemzetsége

1. UJT (UniJunction Transistor, hát ez mekkora hülyeség, az elágazásban mi az "egy"?)

• Hibridek

1. IGBT (Interracial Insulated Gate Bisexual Bipolar Transistor, merthogy két különböző faj keresztezéséből lett)