Káromkodás, előre megfontolt szándékkal

Az Unciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Eddig azt hihettük, hogy a nyilvános káromkodást visszaszívja vagy legalábbis restelli az, akinek kicsúszott ilyesmi a száján. Vagyis erős felindulásból "mondatik" az, aminek nem kellene.

Ám változnak az idők, láthatóan. A káromkodást - úgy tűnik -, már előre megfontolt szándékkal is el lehet követni.

Íme egy friss sajtópélda: "...nem ideillő szavakat használtam, elég kemény volt, de láttam, hogy feldobta a srácokat, mert határozottan mentünk ki a pályára. Meg sem fordult a fejemben, hogy kiüthetnek minket. Remélem, nem kell majd mindig ennyit káromkodnom.”[1]

Ha bmeg, hát bmeg, mondaná az ember, ha nem sejlene fel a háttérben egy újabb üzenet: nemes szándéktól hajtva a káromkodás már akár szükségletté is válik (lásd: "...nem kell majd").

Némi ellentmondásnak most már csupáncsak az látszik, vajon mit értett az illető "nem ideillő szavak alatt"? Vajon van-e ezek után olyan szó, ami "nem odaillő"?

Azt eddig is tudtuk, hogy egyes kispadokon a diskurzus stílusa távol áll az előkelő szálónok [2] stílusától.

Emlékezetes, hogy egy barátságos válogatott futballmérkőzés második félidejét adta egyenes adásban a tévé. A kispadon amolyan Sherlock Holmes Watsonaként helyet foglaló szakember [3] mellett a labda igazi zsonglőre, Mészöly Kálmán szöv. kapitány szájából folyamatosan olyasmit lehetett hallani, amit a meg nem értő köznyelv hajlamos trágár káromkodásnak nevezni. Annak idején úgy idézhették Mészöly érzékletes képekben tobzódó szavait, mint ma egy jófajta mémet szokás.

Ám mára röhejesen kiderült: e nyelvhasználat funkciója valóban nemes, igazán buzdító. Ahogyan a remek dalszöveg mondja: "Lehet egy ..., vagy ..., vagy zaj, egy árva hang, egy jel/ a .... [4] de az kell, hogy ne vesszünk el, hogy mégse adjuk fel!"

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. A szöveg szó szerinti idézet, forrása szükség esetén simán kiguglizható
  2. Ne javítsátok, kérlek, kiejtésutánzó helyesírással írtam le
  3. Történetesen Mezey György
  4. egyes szavak átvételét az eredetiből csupán a kétértelműség keltése érdekében mellőztük