Szerkesztő:Apród/Dienes Katalin

Az Unciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ezt az allapot a magyar wikipédiáról hoztam át a szerkesztői lapom alól, mert már évek óta nem egészséges úton haladt előre a magyar wikipédia.

Hogy mi lesz belőle a végén, Dienes Kata, Kató vagy Katalin, nem tudom, bármi lesz, összefoglalom az életét és a hozzá kapcsolódó anyagot.

Dienes Katalin (1900. márc. 28. Debrecen - 1979) a Dienes család legfiatalabb tagja volt. Apja id. Dienes Barna (1852–1923) ügyvéd, magántisztviselő, református vallású személy, 1891-től az Alsó-szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat igazgatója Tokajban, majd Debrecenben, anyja Pusztay Ilona (1860-1934).

Testvérei:

12 éves korától a kollégium gimnáziumában volt először magán, majd rendes tanuló. Negyven fiú között egyetlen lányként osztályának legjobb diákja lett, majd ötödik osztályos korában egy osztályba járt Szabó Lőrinccel (Béber: Így nekem harmadikos, Lőrincnek csak ötödikes korunkban osztálytársunk Dienes Kató. Nem volt egyedüli az osztályban, egy-két lány még akadt, mindig váltakozva, mellette, de vitathatatlanul ő a legérdekesebb és legszínesebb: okos, sok irányban érdeklődő jeles tanuló – később tanári oklevelet szerzett, de sohasem tanított –, aki már csak azért is más volt, mint a többi, mert rövid körhajat hordott, és lapos sarkú cipőt viselt. Villájuk a Simonyi út bal oldalának ma is álló első háza, akkor 16. számú, ott élt a földszinten édesapjával és anyjával. Apja árvíztársulati főmérnök, halk, finom, művelt öregúr; édesanyja sziporkázóan szellemes, mozgékony és vidám. Ritka érdekes és nagyon progresszív család.)

Szabó Lőrinc első - egyébként reménytelen - szerelme volt Dienes Katalin (már más mennyasszonya volt). akit Tücsökzene című, önéletrajzi versciklusában megörökitett:

Nagy fejem volt, búsúltam, mint a ló. –
Hogy mást szeretett Dienes Kató,
azzal eleve számoltam, hiszen
menyasszony volt, mikor az életem
az övéhez kanyarodott. Komoly,
feketehajú, bubis nő, mikor
ötödikben, már rendes tanuló,
beült közénk a padba, ámuló
szemmel néztük, nem is őt, csak a lányt,
a modern lányt (én a szoknyás talányt),
aki fiúk közé merészkedik.
Szintén jeles diák volt, egy kicsit
már ez is összehozott, az esze;
s ha mulasztott, úgy rémlik, többnyire
engem kért, hogy referáljak neki.
Igy náluk is jártam, a fasori
sarok-villában… Köbgyök! Ciceró!…
Lógott a fejem, búsúlt, mint a ló.Kató
... Ekkortájt a szívem
legsűrűbben már mégis, azt hiszem,
a Dienes-lányról mondott le a
diák-pajtásról... Ősz volt, még kora
délután, vasárnapi... S hirtelen
nyílt az ajtónk: Laci a küszöbön,
Béber. Megnézett. S: „gyere”, szólt, „de – végy
Más nyakkendőt!” „Hova?” – „Dienesék.”Vasárnapi meghívás
Ettől kezdve Katóék háza lett
a sugárzó központ. A képzelet
megtalálta misztikus otthonát,
s Debrecen elsüllyedt. Hat napon át
csak azt vártam, csak a hetediket,
hogy megint ott, megint nála legyek,
megint édes igézetében a
jövőnek, ott, ahol vers, muzsika,
modernség várt, összhang és ami csak
volt valaha szivárvány gondolat
s szépség, időtlen és nemzetközi.
Oly keveset tudtam még!…És aki
mindezt adta, s később nap nap után
vendégül látott: lehetett a lány,
aki szép volt, komoly, és Pesten járt
(s ismerte Adyt, s tegezte „Mihályt”,
Babitsot), ő, ki fény volt, s révület:Katóék háza

Szabó Lőrinc később 1955 júliusában megsemisített több Dienes Katalinról írt költeményét (A még e könyv előtti költeményeimet, körülbelül 50-60 db-ot csak most, 1955 júliusában semmisítettem meg: használhatatlanok voltak; nagyrészt D. Katóról (később lesz róla bővebben szó) szóltak. Örülök, hogy mintegy 40 évvel a születésük után volt erőm egyszerűen kiirtani őket a világból.: Vers és valóság. Bizalmas adatok és megjegyzések. In. Föld, erdő, isten.

Pásztorsípon – Dunántúli idillek gyűjtőcímmel. Nyugat, 1921. 15. sz.: erről Sz. L. azt írta: A nő, akit Pénelopé-hűségűnek szerettem volna, nem lehetett más, mint még mindig a diákkori D. Kató, noha már kiábrándultam belőle.

Elmentél, s megnémult a táj (Feltételezhetően csak az 1922-es Föld, erdő, isten kötetben jelent meg: Balatonföldváron írtam. Nem egy konkrét elmenetelnek az emléke, hanem összefoglaló halk elsiratása annak, hogy D. Kató eltávozott tőlem. A részletek és az egész: kompozíció az előbbi versek értelmében („kitaláció”).

Tihany partján a hegy alatt. Nyugat, 1922. 21. sz.; átdolgozva: Új Idők, 1943. május 29.: Nagyon bonyolult, több személyt keverő és lényegében anyagtalan kompozíció. Kétségtelenül benne van (bár magam sem hittem volna, hogy ilyen sokszor feltűnt még benne a szakításunk után) D. Kató emléke. Katóval („fiúsra nyírt hajad”) lehet, hogy így, képzeletben éltem ki ezt a vágyat, amit másképp nem lehetett. Lehet azonban, hogy ezt a verset csak utólag fogadtam el Kató emlékének, éspedig azért, mert mások (elsősorban családom tagjai) rá vonatkoztatták és bosszantottak vele.

Őrizni fogsz – Sugarak érett kalászaival. Magyarország, 1925. július 5. Tudom, hogy D. Kató van a háttérben, de hogy az élményháttér az 1921 körüli-e, vagy újabb, pillanatnyi összekerülés, azt már nem tudom. Inkább az elsőt hiszem.

Kató. Tücsökzene. 136. Hogy nagy fejem volt, az a csúnyaságaim közé tartozott és tartozik. Az egyes versek nem egy-egy fix időpontot ábrázolnak a legtöbb esetben, hanem hangulatok, fejlődések, személyek történetét is. Tehát előre és hátra nyúlnak. Azonkívül kompozicionális érdekek is dirigálták a sorrendet. Itt, úgy látszik, még csak a távrajongás állapotában voltam. Vőlegénye egy Horváth Lajos nevű, nagyon szépnek és okosnak tartott tanárjelölt volt, aki a pesti Dienesek, Ady, Babits, Jászi Oszkár stb. körébe tartozott. Némi társadalomtudományi és politikai munkássága indulni kezdett már, amikor váratlanul meghalt. Kató adatai riportszerűen pontosak. Egy-egy betegsége idején már meghívtak, beszámolni a tanítás menetéről, erre utal a „Köbgyök! Ciceró!”…, de szerelmemről jelt adni ekkor még sehogy se mertem.

Afrodité. Tücsökzene. 165. Az „Első Jelenés” = az első szerelem, amely olyan nehezen állapítható meg. A kezdete homályban; ezért „nagyon nehéz már ébrednie”. Hogy „túlkorán magadra hagytalak”, az arra kíván célozni, hogy D. Katóból 21-22 éves koromra már semmi sem maradt. Legalábbis ma több (nyugodt emlék, barátság, szeretet, sőt sajnálat) fűz hozzá, mint amennyi egyetemi hallgató és zsurnaliszta koromban fűzött.

Az Egy arcai. Tücsökzene. 166. Az eksztatikus állapotot (az első szerelemmel kapcsolatban) úgy kívánja érzékeltetni, hogy a rálátást és a zűrzavart és a személyek keveredését hozza egyre reálisabb közelségbe. A személyek: mindenekelőtt a jelenségek mögött képzelt Afrodité, az előző vers hősnője és címe, aztán D. Kató, aki „talán” csak én magam voltam, [...]

A távol Harmadik. Tücsökzene. 167. A fekete lány D. Kató, a vele összenőtt képzeletbeli iker a már mondott K. Olga a korzóról. Ezért szőke-fekete a haja. (Ugyanez a játék később egy másik Tücsök-versben is ismétlődik, a nők fekete, majd csaknem azonos sorban szőkének mondott fürtjeivel.) A személyek összekeveredését természetesen bizonyos értelemben „képtelenség”-nek éreztem a vers írásakor, s érzem ma is.

Katóék háza. Tücsökzene. 171. Természetesen nagyon sok gyermekes nagyzolás ez Katóék házának ünneplésében. De hát akkor így hatott rám, éveken át. Modern magyar, német és francia versek! Ott hallottam az első Wagner-muzsikát. Effélék voltak a modernségeink. (Wagner-zenét egyébként egyszer már hallottam egy mozi villanyzongoráján.) Kató tényleg tegeződött Babitscsal. És itt eszembe jut, hogy mennyire féltékeny voltam Kató szépségére: szíven szúró fájdalomként hatott rám, ha piszének mondták! (Pedig hát az volt!) Vers és valóság. Bizalmas adatok és megjegyzések.

'Nem tudta a lány. Tücsökzene. 173. Az elragadtatott látás újabb fokozatának rajza. Kató ma is magas sarkú félcipőt hord. Miután szerelemre reménytelen voltam, egyéb ambícióim lángolták körül. (Hogy jó tanuló maradjak, jól értsek a modern irodalomhoz, jó verset tudjak írni, értsek a szociológiához, megismerkedjem a bátyjaival, Babitscsal stb.)

Kató a nyári szünetek egy részét legtöbbször Budapesten töltötte valamelyik bátyjánál, leginkább Páléknál (de Dienes Lászlónál, mint Szabó Lörinc írta: Babitsot lényegében én ismertettem meg Georgéval, akit nekem viszont dr. D. László ajánlott a figyelmembe 1919 nyarán, aki kom. népbiztos volt, és vasárnaponként többször látott magánál ebéden – D. Katóval együtt – a Rózsadombon. (Vers és valóság. Bizalmas adatok és megjegyzések. In.: Föld, erdő, isten)). Náluk ismerte meg Babitsot, akivel szintén életre szóló barátságot kötött. Az 1920-as, 1930-as években férjével, Czellár Ferenccel és idősebb lányukkal, Ágnessel gyakori vendégei voltak az esztergomi Babits-háznak.

Több nyelven beszélt és olvasott már gimnazista korában. Érettségi után beiratkozott az egyetemre: először Budapesten tanult klasszika-filológiát, majd átiratkozott a debreceni egyetemre és ott szerzett latin-görög tanári oklevelet. Noha nagyon szeretett tanítani, iskolában sohasem kapott állást: a két háború között azért, mert bátyjai részt vettek az 1919-es eseményekben, a II. világháború után pedig azért, mert idősebbik lánya és családja nyugatra „disszidált”. 1925 és 1944 között azonban mindig voltak magántanítványai.

Kezdetben Horváth Lajos tanárjelölt volt a vőlegénye, majd annak váratlan halála után 1919-ben feleségül ment Czellár Ferenchez, akit kisgyerek kora óta ismert és aki akkor gépészmérnök hallgató volt. Két lányuk született: Ágnes 1920-ban és Katalin (Nelli) 1933-ban.

Dienes Kató 1979-ben halt meg, 5 nappal 60 éves házassági évfordulójuk előtt. Férje, Czellár Ferenc egy évvel élte túl.

Források[szerkesztés]



1992
Cím Rendező Megjegyzés Szereplők DVD
Árnyék a havon Janisch Attila 72 p. Miroslaw Baka, Baji Zsófia, Jozef Króner Sablon:DVD
A csalás gyönyöre Gyarmathy Lívia 96 p. dráma Andorai Péter, Dörner György, Für Anikó, Rita Tushingham, Reviczky Gábor, Derzsi János -
Csapd le csacsi! Tímár Péter 80 p. vigj. Pap Vera, Gáspár Sándor, Eperjes Károly, Koltai Róbert, Eszenyi Enikő, Törőcsik Mari Sablon:DVD
Európa Kemping Szőke András 72 p. vigj. Badár Sándor, Horváth János, Szőke András, Ferenczi Gábor, Yasar Meral, Kovács Ágnes -
Édes Emma, drága Böbe Szabó István 81 p. Johanna ter Steege, Börcsök Enikő, Andorai Péter, Kerekes Éva, Temessy Hédi, Pásztor Erzsi Sablon:DVD
Goldberg variációk Grunwalsky Ferenc 78 p. dráma Andorai Péter, Cserhalmi Erzsi, Gáspár Sándor, Nemcsák Károly, Csere Ágnes -
Kék Duna keringő Jancsó Miklós 95 p. szatíra Bánsági Ildikó, Cserhalmi György, Kozák András, Madaras József, Rátonyi Róbert, Udvaros Dorottya -
Lakatlan ember Klöpfler Tibor 104 p, dráma Szirtes János, Bolyki László, Pauer Henrik -
A nagy postarablás Sőth Sándor 78 p. vigj. (német kopr.) Chic Ortega, Rajhona Ádám, Luc Mullaney, Udvaros Dorottya, Jan Nowicki, Perczel Zita -
A nyaraló Can Togay 80 p. Balkay Géza, Törőcsik Mari, Marta Klubowicz, Kováts Adél, Básti Juli, Madaras József -
Roncsfilm Szomjas György 89 p. szatíra. Szirtes Ági, Mucsi Zoltán, Gáspár Sándor, Éles István, Blaskó Péter, Pap Vera Sablon:DVD
A skorpió megeszi az ikreket reggelire Gárdos Péter 90 p. dráma Rudolf Péter, Esenyi Enikő, Törőcsik Mari, Garas Dezső, Temessy Hédi Sablon:DVD
Videoblues Sopsits Árpád 98 p. dráma Horváth Lajos Ottó, Epres Attila, Danyi Judit, Myriam Mézičres, Szakács Eszter -
Zsötem Salamon András 86 p. dráma Kerekes Éva, Börcsök Enikő, Lukáts Andor, Bánsági Ildikó, Lugossy István -
Where/Where (Hol) Zabó Gábor 98 p., játékfilm (amerikai koprodukció) Ács Miklós, Szatler Renáta, Dennis Cornell, Frank Menes, Túri Elza -


|1991:Az utolsó nyáron||András Ferenc || 85 p. || Cserhalmi György, Igó Éva, Jordán Tamás, Halász Judit, Csapó Virág, Alföldi Róbert|| - |-


|1993:Anna filmje||Molnár György || 84 p. || Cserhalmi György, Ráczkevei Anna, Végvári Tamás, Timár Éva, Haumann Péter, Csomós Mari, Lázár Kati|| - |- |1993:Hoppá||Maár Gyula || 92 p. || Törőcsik Mari, Garas Dezső, Lázár Kati, Avar István, Máté Gábor, Nagy Gábor|| - |- |1993:Kutyabaj||Sántha László || || || - |- |1993:Nyomkereső ||Tóth Eszter || 86 p. dráma || Haumann Máté, Schóbel Gyula, Csomós Mari, Csákányi Eszter, Téri Sándor, Murányi Tünde|| - |- |1993:Zoli és Jenci (kell ez? Vizsgafilm)||Iványi Marcell || || || -


1991: Isten hátrafelé megy III. 15. Balladák filmje III. 22. A Távollét hercege III. 29. Szürkület III. 29. Itt a szabadság! IV. 12. Sztálin menyasszonya IV. 26. Mindörökké IV. 26. Fénykép a tanítványoknak Balázs Béláról V.24. Melodráma VI. 21. 1/2 álom X. 4. Az utolsó nyáron X.25. Julianus I-ll. XI. 1. És mégis XI. 22. Halálutak és angyalok XI. 22. Száműzöttek XII. 6. A három nővér XII. 20. Szerelmes szívek XII. 20. A hercegnő és a kobold XII. 27. Hamis a baba


1992: január 24. Zsötem, r:Salamon András február 14. Könyörtelen idők,r:Sára Sándor február 14. Where, r:Gabor Szabo február 21. Csapd le csacsi!,r:Tímár Péter február 28. Árnyék a havon,r:JanischAttila március 13. A nyaraló, r:Can Togay március 20. Édes Emma, drága Böbe,r:Szabó István március 20. Európa kemping,r:Szőke András március 27. Kék Duna keringő,r:Jancsó Miklós április l O. Éljen anyád!,r:Acs Miklós április24. Vörösvurstli,r:Molnár György május 1. A skorpiómegeszi az ikreket reggelire, r: Gárdos Péter május 8. A csalás gyönyöre, r: Gyarmathy Lívia október 9. Videoblues,r:SopsitsÁrpád október 16. Ördög vigye!,r:Pajer Róbert október 23. Három bagatell,r:Bódy Gábor-Szabó IIdikó-Xantus János október 30. Goldberg variációk, r:Grunwalsky Ferenc november 13. Lakatlan ember, r:K1öpflerTibor december ll. A nagy postarablás, r:Sőth Sándor december 11. Roncsfilm,r:Szomjas György december 18. Erózió, r: SurányiAndrás DOKUMENTUMFILMEK április 17. Az eltűnt idő nyomában, r:ErdélyiJános és Zsigmond Dezső szeptember 18. Lefegyverzett ellenséges erők, r:Sára Sándor november 6. Holtak szabadsága, r:Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, Petényi Katalin december ll. Báj,báj, Loksi!,r:Kapitány Iván

1993: Sose halunk meg II. 12. Hoppá IV. 23. Blue Box IV. 30. Gyerekgyilkosságok V.2l. Citromdisznó V.28. Nyomkereső IX. 17. Sademárki és élete IX. 17. A gólyák mindig visszatérnek IX. 17. Visszatérés IX. 24. Anna filmje X.l5. Indián tél X.22. Senkiföldje X.29. Live Show X.29. Árnyékszázad XI. 5. Turné XI. 5. Haláljog XI. 12. Kutyabaj XI. 26. Vigyázók XII. 3. Elvesztünk

John Kiffmeyer (1969. július 11) Al Sobrante művésznéven lett ismert, egy amerikai zenész, leginkább a Green Day punk rockegyüttes dobosaként lett ismert. Az Al Sobrante művésznév a szülővárosára utal.

Életrajz[szerkesztés]

Kiffmeyer 1969 július 11-én született Kaliforniában. Első színpadi fellépése a punk zenei életben az Isocracy dobosaként volt. Az együttes East Bay (San Francisco Bay Area)-n volt ismert és a 924 Gilman Street nevű híres klub fő támasza volt.

Kiffmeyer akkor lett teljesen közismert, amikor a Green Day együttesében játszott. Miután az Isocracyval szakított, csatlakozott Mike Dirnthez és Billie Joe Armstronghoz, hogy létrehozzák a Sweet Childrent, mely később a Green Day nevet kapta.

Az underground közösségben szerzett tapasztalatai és ismeretei miatt Kiffmeyer képes volt a fiatal zenekart lábra állítani a" "baráti hívások" "elhelyezésével", köztük az East Bay kiemelkedő alakját, Larry Livermore-t, a Lookout! Records tulajdonosát.