Szerkesztő:Apród/próbalap

Az Unciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
== Szól a rádió ==

A Koszmosz-212 és a Koszmosz-213 két pilóta nélküli Szojuz űrhajó volt[1] és a Koszmosz-212-t Föld körüli pályáján automatikusan összekapcsolták a Koszmosz-213-mal 1968 áprilisában[2].

Előkészületek[szerkesztés]

Eredetileg két személyzettel ellátott Szojuz űrhajó - a Szojuz 1 és a Szojuz 2A - összekapcsolását tervezték 1967 áprilisában, de a Szojuz 1-el kapcsolatos problémák miatt ezt lemondták. A Szojuz 1 lezuhanásakor 1967 áprilisában ugyanis meghalt Vladimir Komarov űrhajós.

1967 októberében újabb kísérletet tettek a tesztelésre, ezúttal viszont pilóta nélküli űrhajókkal (a Koszmosz-186-al és a Koszmosz-188-al) hajtva végre azt. A két űrhajó egymáshoz való kapcsolódása ugyan nem volt teljesen zökkenőmentes (amelyeket műholdakként emlegettek a szovjet médiában)[3], azonban végül mégis két űrjármű első sikeres automatikus összekapcsolódása volt.[4].

Néhány hiányosság miatt azonban a szovjet űrügynökség újabb pilóta nélküli kísérletet rendelt el.

Start[szerkesztés]

Koszmosz-212 kódnév alatt az első űrhajó 1968. április 14-én - koordinált világidő (UTC) szerint - 10 órakor indult a Bajkonur 31. számú indítóállványáról. Röviddel az indulás előtt még bizonytalanok voltak abban, hogy elindítsák-e a Kozmosz-212-t, mert voltak arra utaló jelek, hogy meghibásodott az egyik rendszer.

Másnap április 15-én - koordinált világidő (UTC) szerint - 9 óra 34 perckor a Kozmosz-213 követte az 1. számú indítóállványról. A keringési pályára való beállítás nagyon pontos volt/nagyon szabatosan történt, vagyis csak 4 kilométer távolságnyira volt a Kozmosz-212-től és az "űrrandevút" azonnal meg lehetett kezdeni.

Ez volt egy Szojuz űrhajó hetedik és nyolcadik indítása.

Összekapcsolódás[szerkesztés]

Amikor megközelítette a földi pályát, a Kozmosz-212 átvette az aktív részt. A repülésirányítók meglepetésére a két űrhajó összekapcsolódása nagyon gyorsan és nagy pontossággal zajlott. Már 20 perccel a Koszmosz-212 elindítása után - koordinált világidő (UTC) szerint - 9:54-kor - nem sokkal a VHF rádiótávolság elhagyása előtt - a két űrhajó távolsága már csak 335 m volt, körülbelül 2 m / s relatív sebességgel. 10 óra 21 perckor a két űrhajó összekapcsolódott. Mivel erre most a Csendes-óceán déli részén található szovjet földi állomások VHF tartományán túl került sor, a repülésvezérlés nem tudta követni az összekapcsolást a felszerelt televíziós kamera segítségével, hanem azokra az adatokra támaszkodott, amelyeket rövidhullámú úton továbbítottak. Altata, Novoszibirszk és Taskent önállóan működő fogadóállomásainak, és közvetlenül utána további két állomás jelzésének megerősítése megérkezett a repülésirányító központba. A találkozó alatt csak 14 motorgyújtásra volt szükség, míg a Kosmos 186 és Kosmos 188 találkozása 28 motorgyújtásssal járt A két űrhajó kapcsolatban maradt a Föld két és fél pályája körül. És 14 óra 11 perckor újra szétválasztották ezeket.

Jegyzetek[szerkesztés]


Ez a szöveg nem jöhetett volna létre a jegyzetszerűen használt magyar nyelvű szövegek elolvasása és a német wikipédia szócikkének lefordítása nélkül.


  1. Bár akkor 1968-ban mesterséges holdnak nevezték a Kozmosz-212-t és szputnyiknak a Kozmosz-213-t, miközben nevezhették volna műholdnak is a szputnyikot, de akkor 1968-ban azt hitték, hogy csomó dolog jobban hangzik, ha a magyar szavak oroszos hangzású szavakkal is keverednek.
  2. Automatikus űrrandevú: Összekapcsoltak két Kozmoszt. Heti híradó. 1968. ápr. 20. 1. p.
  3. A szovjet / orosz űrhajózás múltja V. rész. Logout.hu
  4. Az „űrrandevú” és 65 forduló után: A Kozmosz 186: simán leszállt a Földre. Heves Megyei Népújság. 1967. nov. 1. 1. p.